Tűz volt a krasznodari olajfinomítóban, a kormányzó az ukrán dróntámadást sejt a háttérben
Egyre több az olyan oroszellenes, de Oroszországon belüli akció, amikért Ukrajna nem vállalja a felelősséget.
Egyre több az olyan oroszellenes, de Oroszországon belüli akció, amikért Ukrajna nem vállalja a felelősséget.
A NATO csapatokat küldhet Koszovóba, hogy megerősítse a 2008-ban függetlenné vált egykori dél-szerbiai tartományban állomásozó KFOR-erőket. A döntés az után született, hogy hétfőn véres összecsapások robbantak ki a békefenntartók és a szerbek között, akik amiatt tiltakoztak, hogy az albán nemzetiségű polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat a többségében szerbek lakta észak-koszovói városokban, Zubin Potokban, Zvecsanban, illetve Leposzavicsban. Közben a szerb hadsereg felsorakozott a szerb-koszovói határra, s Belgrádban közölték, nem hagyják magukra a Koszovóban élő szerbeket.
Az orosz elnök szerint a kedd reggeli moszkvai dróntámadás Ukrajna erre adott válasza volt.
Az ellenzék szerint a vizsgálóbizottság puccsot jelent, a kormánypárt szavazás nélkül akarja eldönteni az októberre várható választás eredményét.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közölte, aki hajlandó csatlakozni az országa és Oroszország által létrehozott államszövetséghez, az kaphat atomfegyvereket. A minszki diktátor egy nappal az után nyilatkozott, hogy hivatalosan is megerősítették: megkezdődött több, orosz tulajdonban lévő és maradó taktikai atomrakéta fehéroroszországi telepítése.
Vlagyimir Putyin orosz elnök véglegesítette, hogy országa kilépett az európai hagyományos fegyverzetek korlátozásáról szóló nemzetközi egyezményből (CFE). Moszkva már 2015 óta nem vesz részt a szerződés betartását ellenőrző egyeztető tanács munkájában, ám hivatalosan – egészen a mostani aláírásig – az egyezmény tagja maradt.
Most már csak Andrzej Duda köztársasági elnökön múlik, hogy aláírja-e. A jelek szerint ez nem biztos.
Putyin életrajza, az orosz demokratikus értékek és felhőkarcolók is szerepelnek a következő tanévtől mindenki számára kötelező, nemzeti identitásról szóló egyetemi kurzus leírásában.
Komoly munkaerőhiány van Oroszországban – ahogy erről a hvg.hu is írt pár nappal ezelőtt. Most kormányhű oligarchák azt javasolták: legyen újra hatnapos munkahét Oroszországban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök március végén jelentette be, hogy taktikai atomfegyvereket telepítenek Fehéroroszországba.
Az utóbbi időben megszaporodtak a feltehetőleg ukrán különleges erők által elkövetett merényletek, dróntámadások orosz földön. Amikor ilyen történik, az ukrán kormányzat rendszerint letagadja, hogy bármi köze lenne hozzá. Amerikai hírszerző ügynökségek szerint lehet, hogy ez így is van, és Zelenszkij valóban nem engedélyezi közvetlenül ezeket a műveleteket.
Újabb módosítást javasoltak a Duma képviselői ahhoz a törvényhez, amelynek értelmében „idegen ügynöknek” lehet nyilvánítani szinte bárkit, aki külföldről jut pénzhez. A szigorítás szerint mindenki bírságolható lenne, aki együttműködik egy „ügynökkel” – akár tud róla, akár nem.
A francia szélsőjobboldali politikus állítása szerint nem tudta, hogy a kampányát hitelező orosz bank igazgatója közeli kapcsolatot ápol az orosz állammal.
Oroszország (és Belarusz) kizárása a világ sportjából rendben van. Az orosz (és belarusz) állampolgároké nincs rendben. Szerzőnk véleménycikke feloldja ezt a látszólagos ellentmondást.
Evan Gershkovich akár húsz évet is kaphat, ha elítélik.
Az sem teljesen világos, hogy pontosan ki támadta meg az ukrán határ melletti orosz településeket, de az oroszok szerint most legalább a saját országukat nagyjából ellenőrzés alatt tudják tartani.
Pjotr Kucserenko 46 éves volt.
Az örmény miniszterelnöknek azonban vannak feltételei.
Azt, hogy az ukránbarát csoportok betörtek az országba, a régió kormányzója és Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő is elismerte.
Nem írták alá az Oroszországtól való intézményes és egyéb függetlenségükről szóló nyilatkozatot. Semleges státusszal sem vesznek részt a játékokon.