A globális dél az ukrajnai háborúban a világrend átrendezését látja
A Kína és Oroszország dominálta BRICS-csoport köré gyűlhetnek az ukrajnai háborút maguktól távolinak érző – korábban a harmadik világként emlegetett –globális dél államai, amelyek keresik a helyüket. Ez nem jelenti, hogy elfogadnák Peking vagy Moszkva gyámságát.
Oroszország és Ukrajna kössön tűzszünetet, a jelenlegi frontvonalak között hozzanak létre demilitarizált övezetet, érkezzenek ENSZ békefenntartók, és tartsanak népszavazást a „vitatott területekről”. A Szingapúrban évente tartott Shangri-La Dialógus nevű ázsiai biztonsági konferencián ezzel a béketervvel állt elő Prabowo Subianto indonéz védelmi miniszter, aki a jövő évi elnökválasztás után könnyen a 280 milliós, a térségben stratégiai fontosságú ország államfője lehet. Hozzátette, Ázsiában ők is megtapasztalták a háborút, talán még véresebbet is, mint az ukrajnai, elég megkérdezni Vietnámot, Kambodzsát vagy éppen az indonéziaiakat, hányszor váltak már invázió áldozatává.
Indonézia sokadmagával tartozik azon ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok közé, amelyek elítélték az Ukrajna elleni orosz agressziót, ám
nem fogadják el azt a nyugati narratívát, hogy globális konfliktusról van szó, nem pedig európai országok közti háborúról,
és vonakodnak szankciókat hozni Moszkva ellen, vagy ha mégis megteszik, akkor is csak ímmel-ámmal. Az 1955-ös bandungi konferencia házigazdájaként Indonézia a formálisan hat évvel később Belgrádban megalakult el nem kötelezettek mozgalmának egyik pionírja volt.