Ulf Kristersson csütörtökön az uniós állam- és kormányfők egyeztetésén találkozott Orbán Viktorral, a svéd sajtónak pedig korábban azt ígérte, meg fogja kérdezni a magyar kormányfőt, miért csak a finnek NATO-csatlakozásáról szavaz a magyar Országgyűlés.
A svédeknek azonban még várniuk kell. Zárószavazást tartanak a képviselők a 2023-as költségvetésről is.
Már persze, ha belépne a Magyar Honvédségbe. Szalay-Bobrovniczki Kristóf honvédelmi miniszter mindenesetre örömmel látná a seregben.
Finnország kérdésében egy hét múlva szavaz a parlament.
Rendkívül kínos pillanat volt, amikor Gyurcsány Ferenc kezét leszorítva megölelte Ráczné Földi Juditot a parlamentben, azonban a képviselő szerint felesleges egy ártalmatlan ölelést zaklatásnak titulálni.
Finnországban tárgyalt a magyar „vitarendező” delegáció, Hende Csaba pedig némi önellentmondásba keveredett.
Az ellenzéki képviselő úgy tudja, a házbizottság elé benyújtott legfrissebb napirendi javaslatban nem szerepel zárószavazás a témában.
Hét és fél hónap halogatás után az utolsók közt tárgyalta a magyar parlament a svéd és finn NATO-csatlakozás kérdését. A katonai szövetség bővítését támogatja a Mi Hazánk kivételével a teljes ellenzék és a kormány is. Mint a 4 órás vitában kiderült, tulajdonképpen a Fidesz és a KDNP is, de őket zavarja, hogy a két ország a magyar jogállamiságot kritizálja, ezért küldöttséget menesztenek oda "tisztázni" a dolgokat, emiatt pedig még az is lehet, hogy tovább tolják a NATO-s döntések végszavazását. Nézze vissza a vitáról a hvg.hu percről percre tudósítását!
A kormány már nemcsak szavakban, hanem egy konkrét törvényjavaslattal is nekiment az orvosi kamarának, az ellenzék pedig többször is kérdezte a témában Takács Péter egészségügyi államtitkárt. Az államtitkár pedig kommunistázott, SMS-eket olvasott és vádaskodott.
Kivételes eljárásban tárgyalja és fogadhatja el az Országgyűlés kedden a kötelező orvosi kamarai tagság megszüntetéséről szóló kormányzati törvényjavaslatot – derül ki az Országgyűlés munkarendjéből.
Orbán Viktor nem mond le, mert nem ő a felelős a rekordmagas inflációért, hanem a brüsszeli szankciók – ez is kiderült a parlament tavaszi ülésszakának hétfői nyitónapján, ahol a miniszterelnök sokat beszélt a háborúról, az inflációról, gazdaságpolitikáról és az akkugyárakról is. Elárulta még, hogy a törvények rá is vonatkoznak, azt is, hogy mit tart rémhírterjesztésnek, és azt is, mikor szüntetik meg az árstopokat. Az ellenzék még latinul is igyekezett számon kérni Orbánt, a kormánypártiak dollárbaloldalaztak, a hvg.hu pedig percről percre tudósított mindenről.
A ChatGPT Orbán beszédíróit egyelőre nem váltja ki, de arra már képes, hogy azokból a panelekből alkosson fogyasztható szöveget, amiket az utóbbi években unalomig szajkózott a miniszterelnök.
Még lehet fokozni a cirkuszt a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, élezni a konfliktust a „béketábor” és a „brüsszeliták” harcában, hergelni a „gyermekvédelmi” törvény szigorításával – ezek mind várhatóak az Országgyűlés most kezdődő tavaszi ülésszakán, de újabb törvényeket is elfogadnak az EU-s pénzek megszerzése érdekében.
Az EU-tagországok közül utolsóként, a téma hét hónapos “parkoltatása” és több, a konkrét szavazásra tett kormányzati ígéret megszegése után március elsején végül tényleg tárgyalja a magyar Országgyűlés a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikálását.
Annak ellenére sűrűn kezdeményez rendkívüli parlamenti ülést a Fidesz-KDNP-s kétharmad árnyékában az ellenzék, hogy a NER elmúlt 13 éve alatt már 15 hasonló akció hiúsult meg a kormánypártiak bojkottja miatt. A mai, az akkugyárakról szóló ülésnapról a Fidesz-KDNP távol marad, de azt ígérték, később hajlandók megvitatni a témát.
Van, ahol még működik az ellenzéki összefogás: az LMP, a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd közösen kezdeményezte a rendkívüli ülést.
A rendes tavaszi ülésszak várhatóan február 27-én kezdődik csak, így az Orbán Viktor által most már tényleg biztosra ígért svéd és finn NATO-csatlakozásról szóló szavazásra és a teljesen átírt idei költségvetés elfogadására is még várni kell.
Így húsz esetben maradt fenn alaptörvénysértő helyzet. Ezek közül 16 a 2010 utáni, kétharmados Fidesz–KDNP-többségű Országgyűlés időszakára esik.
Akár havi 539 ezer forintért is válogathatnak majd a képviselők a fővárosi albérletek között.
A szerda este megjelent kormányrendelet január 1-től érvényes.
