A kormány benyújtotta pénteken az Országgyűlésnek az egyházi törvény módosítására vonatkozó javaslatát. A törvénymódosítás szerint minden vallási közösség használhatja az egyház megnevezést - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Elmérgesedett a vita a magyar kormány és Viviane Reding alapjogi biztos közt, így a fideszes parlamenti többség beveti a nagyágyút, és országgyűlési határozatban ítéli el az Európai Bizottság alelnökének egyik, az ír gázoló ügyében tett nyilatkozatát. Reding egyebek mellett a magyar alaptörvény-módosítást is vizsgálja, de Navracsics Tibor szerint félő, hogy nem tud elfogulatlan lenni.
Három hónapra kizárják a közfoglalkoztatásból azokat, akiknek a gyermeke nem tesz eleget a tankötelezettségének, illetve azokat, akik nem tartják rendben lakókörnyezetüket – az Országgyűlés hétfőn 242 igen, 54 nem szavazat és 8 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló javaslatot.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében továbbra is önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátás.
Hosszú vajúdás után a lehető legegyszerűbb formában indítják el a régóta megígért egyéni nyugdíjszámlákat, amelyekre egyelőre csak a január 1-től bevallott járulékokat írják fel, a korábbi magánpénztári megtakarítást nem. Hétfőn elfogadják a korábban az Alkotmánybíróság által visszadobott választási törvényt, de lesz napja a finnugor nyelvrokonoknak is, és az ülés elején ismét lehet majd kérdezni személyesen Orbán Viktortól.
Bár a házbizottság még nem bólintott rá, fideszes források szerint jövő héten kerül a parlament elé a választási eljárási javaslat végleges szövege.
Az Országgyűlés kedden elfogadta az adatvédelmi törvény Fidesz által benyújtott módosítását 251 igen és 3 nem szavazattal – kivételes sürgősséggel.
Az Országgyűlés hétfőn 242 igen, 51 nem szavazattal, 34 tartózkodás mellett elfogadta az idei költségvetés harmadik módosítását.
A házelnök javaslatára havi bruttó 394 ezer forintos tiszteletdíjának harmadára büntette az Országgyűlés a szocialista Szanyi Tibort, amiért egy héttel ezelőtt, parlamenti interpellációja után középső ujját felfelé tartva beintett a Jobbik-frakciónak.
Szél Bernadett országgyűlési képviselőt és Schiffer András volt frakcióvezetőt választotta társelnöknek az LMP hétvégi kongresszusa - ezt a két társelnök jelentette be vasárnap. Az is kiderült, hogy a jövőben ők látják el a szóvivői feladatokat is.
Az első szabad választás óta gyürkőzik egymással az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság, de a Fidesz - saját reményei szerint - hétfőn megnyeri ezt a háborút. Az egészsségüggyel ugyanakkor nem állnak ilyen jól, bár az átalakítás továbbra is folyamatos. A mindenkivel hadban álló kormány a médiatörvény ügyében enged egy kicsit, sőt, még az EU-stabilitási paktumot is kihirdetik. Most először pénzbüntetést kap egy képviselő, amiért csúnyákat mutogatott az ülésteremben.
Az Alkotmánybíróság által felvetett aggályokat jórészt kezelni igyekszik a választási eljárási törvényhez csütörtökön benyújtott zárószavazás előtti módosító, a kereskedelmi tévékben sugárzott politikai reklámok azonban továbbra sem térhetnek vissza. Nem ad azonban választ a javaslat az újabban felvetődött kérdésekre, vagyis hogy miképpen biztosítható a határon túli magyarok biztonsága, és miként lehet kizárni annak lehetőségét, hogy a rengeteg, borítékban keringő szavazat miatt megkérdőjeleződjön a választások tisztasága.
Szokatlan ellenzéki egyetértés és mély kormánypárti csend övezte kedden éjszaka annak a törvényjavaslatnak a vitáját, amely alapján el lehetne titkolni, hogy mely országból hányan kértek és kaptak, illetve nem kaptak magyar állampolgárságot. Az előterjesztő Szlovákiára és Ukrajnára mutogat, az ellenzék szerint a statisztikák nem jelentenek veszélyt senkire, ellentétben a magyar kormány által névre, címre küldött levelekkel.
Az Országgyűlés mai ülésén a kormányzati rezsicsökkentéshez kapcsolódó újabb törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját: a fogyasztói áram- és gázár mérséklése után ezúttal a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díjak csökkentéséről vitázhatnak a képviselők.
Pintér Sándor lesz a legnépszerűbb miniszter hétfőn a parlamentben, és nem csak a havazás miatt. A képviselők a kötelező körökön túl államosítják az utcai lámpákat, közalkalmazottat csinálnak az ápolókból, és újabb csapást mérnek a zsebszerződésekre. Kedden aztán jön a rezsicsökkentés legújabb felvonása, és megkezdik az új állampolgárok pontos számának titkosítását is.
Egyes magyarázatok szerint az első szabad választás óta dúl a harc az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság közt, mert utóbbi a jogállamra hivatkozva felül akarja írni a demokratikusan választott képviselők döntéseit. Ezt a háborút most a Fidesz megnyerte, de úgy, hogy közben a jelenlegi parlament alaposan beszűkítette a következők döntési lehetőségeit. A negyedik módosítással a kormányfő szerint visszafordíthatatlanná vált az új rendszer.
Átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt csütörtöki rendkívüli ülésén az Országgyűlés.
Nemzetbiztonsági és diplomáciai érdekekre hivatkozva tenné eltitkolhatóvá a kedvezményesen honosított magyar állampolgárokra vonatkozó adatokat egy fideszes képviselő, a parlament honlapjáról pedig eltűnt egy dokumentum, amely tartalmazott ilyen számokat. Korábban a hvg.hu már pert indított a statisztikákért, amelyekben már a tárgyalás napja is ki van tűzve.
Ma szavaz a Ház arról, hogy a szolgáltatók ne háríthassák tovább a különadót. Arról is döntenek a képviselők, hogy a kórházak költségvetési intézménnyé alakuljanak-e. Szavaznak Pintér Sándor javaslatáról is, amely kizárná a közfoglalkoztatásból azokat, akiknek gyermeke igazolatlanul nem jár iskolába.
Elfogadta az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés. A Fidesz és a KNDP képviselőit nem tántorította el ettől sem a hazai tiltakozássorozat, sem az elmúlt napokban mind sűrűbben érkező európai bírálat. A kormányzó erők nem tartanak attól sem, hogy netán az államfő áll az alkotmánymódosítás hatálybalépése útjába. Az eseményeket tüntetések sorozata kísérte. Képes összefoglalónk.
