„A központi névjegyzék tartalmazza az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár adatait” – ez a kissé nehézkesen megfogalmazott mondat jelzi a Fidesz pálfordulását a választási regisztráció ügyében. A parlament alkotmányügyi bizottsága által csütörtökön dél körül benyújtott zárószavazás előtti módosító – a korábbi bejelentéseknek megfelelően – szakít a feliratkozás ötletével, amelyet az Alkotmánybíróság (Ab) január elején fölösleges jogkorlátozásnak minősített.

A módosító javaslat szerint az úgynevezett központi névjegyzékbe, vagyis a választásra jogosultak listájára minden magyar állampolgárt automatikusan felvesznek, aki jogosult szavazni, és van magyarországi lakcíme. Akinek nincs magyar lakcíme, annak a módosítás értelmében – 2013. augusztus 1-jétől legkésőbb a szavazást megelőző 15. napig – is kérelmeznie kell, hogy felvegyék a névjegyzékbe. A határon túli magyarok ezt négyféleképpen tehetik meg: levélben, az ügyfélkapun keresztül, a választások hivatalos honlapján, illetve bármely magyarországi választási irodában.

Fő az óvatosság?

A választási honlapon, illetve a magyarországi helyszíneken történő feliratkozás jelentőségét az adja, hogy egyes országokban – Szlovákiában és Ukrajnában – hátrányok érhetik azt, akiről kiderül, hogy felvette a magyar állampolgárságot. A Fidesz erre hivatkozva még az állampolgársági törvényt is módosítaná, hogy titokban lehessen tartani, mely országokból hányan éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével. A javaslat vitájában ellenzéki képviselők épp azt vetették fel, hogy hiába titkolnak statisztikai adatokat, a választásokkor úgyis kiderül, ki a magyar állampolgár.

Sorban álló szavazók a londoni nagykövetség előtt 2010-ben

MTI / Kertész Róbert

Levelezni muszáj

A titoktartás jegyében a módosítás arról is rendelkezne, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagjai betekinthetnek a határon túliak névjegyzékébe, de azokról feljegyzést, másolatot nem készíthetnek, vagyis a pártoknak fotómemóriával rendelkező tagokat kell majd delegálni. A Magyarországról küldött levelek kérdését ugyanakkor a módosító sem oldja meg: csak annyit írna elő, hogy a Nemzeti Választási Iroda „a miniszter rendeletében meghatározott időben és módon tájékoztatja a választópolgárokat a névjegyzékkel kapcsolatos tudnivalókról”.

Márpedig a választási irodának legalább két alkalommal kell levelet küldenie a határon túli magyaroknak, akiknek – ha szavazni akarnak – legalább egy válaszlevelet kell küldeniük. Hiába élnek ugyanis a modern technológia adta lehetőségekkel, és iratkoznak fel a névjegyzékbe az interneten keresztül, az úgynevezett szavazási levélcsomagot – vagyis a szavazólapot, azonosító nyilatkozatot és két borítékot – hagyományos úton kell megkapniuk. Elvileg elképzelhető, hogy nem bízzák a szlovák vagy az ukrán postára a küldeményeket, de hatalmas költsége és kockázata lehet, ha például egy ezzel megbízott magyar hivatalnok személyesen vinné ki a csomagot. A módosítás ugyan lehetővé teszi, hogy a határon túliakat is felvegyék a külképviseleti névjegyzékbe, vagyis a nagykövetségeken szavazzanak, de ezzel nem mindenki tud majd élni.

A csütörtökön benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat különlegessége, hogy meghatározná, mennyi ideig maradhatnak a névjegyzékben a határon túli szavazók: ha valaki tíz évig nem szavaz, nem kéri a névjegyzékbe vételének meghosszabbítását, vagy nem módosít az adatain, akkor automatikusan törlik a névjegyzékből. Ez annyiban logikus lépés, hogy a magyar hatóságok nem feltétlenül értesülnek például egy ausztráliai magyar haláláról, így a tízéves szabály nélkül előbb-utóbb fantomszavazók jelennének meg a névjegyzékben.

Nem tilos, csak ingyenes

Bár az Ab korábbi határozata szerint a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyos, aránytalan korlátozása volt az eredeti törvényben, hogy kizárólag a közszolgálati médiában engedélyezték a politikai reklámok közzétételét, a Fidesz ehhez továbbra is ragaszkodik. Az alaptörvény negyedik módosításával összhangban ezt úgy érnék el, hogy csak ingyenesen lehet kampányhirdetéseket közölni, ami a kereskedelmi tévék számára nyilván vállalhatatlan. A közszolgálati médiának viszont a törvény előírja, hogy egyenlő feltételek mellett összesen 600 perc műsoridőt biztosítsanak erre a célra.

Pálffy Ilona miniszterelnöki főtanácsadó az alkotmányügyi bizottság csütörtöki ülésén – az MTI tudósítása szerint – egy jobbikos képviselő kérdésre azt mondta: a műsoridő meghatározása során 6-7 országos lista felállításával számoltak, valamint azt is figyelembe vették, hogy várhatóan a választás egy időben lesz az európai parlamenti választással is, amely még plusz 300 perces műsoridőt jelent majd. Ez az egybeesés azonban csak húszévente egyszer fordulhat elő, hiszen az EP mandátuma ötéves, míg a magyar parlamenti választások négyévente vannak.

A módosítás annyiban enged az alkotmánybírósági döntésnek, hogy eltörölné a 48 órás kampánycsendet, és engedélyezné a kampányhirdetéseket a mozikban, illetve nem tiltaná a közvélemény-kutatási adatok közzétételét a választások előtti héten. A kormány azonban mentességet kap a sikerpropaganda tilalma alól, ugyanis a csütörtöki módosítás értelmében csak a jelölő szervezetek és független jelöltek népszerűsítése számít majd politikai reklámnak, a kormány eredményeinek bemutatása nem.