A státusztörvény előtti időkből követelik a nekik járó túlórapénzt a pedagógusok, akiknek egy része már el is hagyta a tanári pályát. Voltak olyanok is, akik megegyeztek a tankerületekkel, mert a perköltség magasabb lett volna, mint a kifizetetlen túlórák.
Sok tanár hiányzik, így csökkenthetik a hiányt.
Dermesztő hatása lehet a státusztörvénynek - erről beszélt a hvg360-nak Zeller Judit, a TASZ jogásza, akit arról kérdeztük, az új szabállyal hogyan változnak a tanárok jogai, más helyzetbe kerülnek-e a diákok, és hogy milyen jogok sérülnek pontosan a tanárhiány miatt. A státusztörvény végrehajtási rendelete egyébként elég nagy teret ad az iskoláknak: pedagógus végzettség nélkül is ki lehet állni a katedrára, és az sem kizárt, hogy a filozófiatanár tanítsa a történelmet.
A pedagógusbérek emelésének nem feltétele az uniós támogatás, ahogy azt az államtitkár hangoztatja – állítja közleményében a PSZ és a PDSZ. Szerintük az utóbbi hetekben kialakult erőszakos cselekményekért minden felelősség a kormányt terheli,
Jogszabálymódosításról egyeztetett a Belügyminisztérium az oktatás szereplőivel.
Húszról 32 százalékra módosul a pedagógusok ágazati szakmai pótléka – jelent meg pénteken a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával. Az emelés módját és mértékét a pedagógus-szakszervezetek és az ellenzéki pártok is kritizálták.
A PDSZ szerint, ha kormány a Nemzeti Pedagógus Karral tárgyal, az gyakorlatilag olyan, mintha saját magával egyeztetne.
Több ezren tüntettek egy korszerűbb oktatási rendszerért.
A hétfői egyeztetés fő témái a bérrendezés és a munkaterhek csökkentése lesznek.
A hidat az elejétől a végéig a PSZ, a PDSZ, a Tanítanék Mozgalom és a tüntetések jelképe díszíti.
Egyeztetésre hívta a köznevelésért felelős államtitkár a pedagógus szakszervezeteket. A sztrájkbizottságban részt vevő szervezetek vezetői szerint már a levél felütése sem sok jót ígér. Az viszont látszik, hogy a széles körű társadalmi összefogás hatására legalább leállították a pedagógusok elleni retorziókat.
Véleményük szerint a sztrájktörvényt sérti, hogy a kormány nem hajlandó velük egyeztetni.
A kormányfő nyílt levelet kapott a PSZ és a PDSZ-től. Szerintük nincs mire várni, a kormánynak rendeznie kell a pedagógusok bérét, és ki kell neveznie egy olyan kormánybiztost, aki átlátja az oktatás területét.
Túl gyakori, hogy már lezajlott vagy elkövetkező közéleti események értékelésekor a sikertelenség vagy a leendő sikertelenség okait soroljuk – írja a hvg360-on olvasható cikksorozatában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója. Szerinte fontos, hogy ne a sikertelenség, hanem a lehetőségek narratíváját építsük a közéletben. Legújabb írásában a pedagógustiltakozásokat hozza fel példaként.
Ciklusok óta politikai okokból halogathatja a kormány a tervet, hogy kis vidéki iskolák felső tagozatait összevonja. Most azonban maga az oktatásügyet átvevő miniszter vetette fel: nézzék meg, kell-e ennyi iskola. A hvg360 kérdésére közölték, Pintér a köznevelés területén is megfogalmazta célkitűzéseit, a vonatkozó terveknek nyáron el kell készülniük. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint most a sok kényszerhelyzet változást hozhat, Setényi János oktatáskutató biztos abban, hogy a tárca hamarosan előáll egy racionalizálási tervvel.
Elképzelhető, hogy a következő tanév úgy indul, hogy egyes iskolákban megtagadják a tanítást a pedagógusok. A polgári engedetlenségi lépéseik kilátásba helyezéséről a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tantestületének többsége már nyilatkozatot tett, és ehhez csatlakoztak más iskolák is. Tanévnyitóra pedig akár nagyszabású demonstráció is szerveződhet, ahol további pedagógusokat biztathatnak a csatlakozásra. Interjú Tollner Józseffel, az Illyés egyik pedagógusával.
A PDSZ és a PSZ szerint azzal, hogy előre elkérik a sztrájkban résztvevő pedagógusok névsorát, megfélemlítik őket, mert utána elkezdődik a lebeszélés, a fenyegetőzés.
Nem lehet egy rendelettel felülírni a sztrájktörvényt és az alkotmányt – érvel a Pedagógusok Szakszervezete.
