A státusztörvény egyik alapvetése szerint egy tanárnak úgy kell biztosítania a gyerek művelődéshez és megfelelő fejlődéshez való jogát, hogy a tanuló a nemzet elkötelezett, értékes tagjává válhasson, illetve „ennek eredményeképpen a köznevelésbe vetett közbizalom is erősödjék.”
Az is a tanár kötelessége, hogy megtegyen mindent a gyerek tehetségének kibontakoztatásáért, a tehetséges tanulókat segítse, a kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel egyénileg foglalkozzon.
A kérdés már csak az, hogy ezek a törvényben megfogalmazott előírások visszaütnek-e a jelenlegi helyzetben, amikor már az elit gimnáziumokban is meglepve tapasztalják, hogy a meghirdetett állásra nem jelentkeznek tanárok, ahol tantervi órák maradnak el szaktanár híján, bohózatba illő helyettesítések fordulhatnak elő, akár szülők beugrásával is, első éves egyetemistákat is beoszthatnak a gyerekek mellé, és a státusztörvény miatt belengetett felmondási hullám még nem csengett le.
A TASZ jogásza, Zeller Judit szerint a tanárokra rótt kötelezettséget nehéz számonkérni, és kétli, hogy emiatt pert lehetne indítani. Amúgy sem gondolja, hogy így kellene rendezni a helyzetet.
Tanévkezdés a hvg360-nal
Több száz betöltetlen álláshely, buszsofőrnek, sírásónak álló tanárok és pályán maradók, akik viszont azon töprengenek, hogy meddig érdemes kitartani. Sok szülő menekülőutat keresett, (méregdrága) magániskolába íratta a gyerekét, több mint tízezer magyar diák pedig Ausztriában tanul. A hvg360 tanévkezdési sorozatának cikkeit itt találja. | A kormány egyébként tagadja, hogy tanárhiány vagy bármilyen nagyobb probléma lenne, a Pedagógusok Szakszervezete szerint viszont valójában 16 ezer a betöltetlen álláshely (beleértve az óvodákat is).
Az iskolák vészmegoldásként helyettesítéssel mozogják ki a hiányt, de azért itt is van egy határ.