Az elöregedő társadalmak betarthatatlanul bőséges jóléti elkötelezettséget tettek az idősebb generációk felé, amit a csökkenő születések miatt most képtelenek betartani, vagyis több fiatal munkavállalóra lenne szükség. De akkor hogy lehet az, hogy ezekben az országokban nagyon magas a munkanélküliség, főleg a 25 év alattiak körében?
Azt már a múlt század 30-as éveiben leírták, hogy az egykulcsos szja nem növeli a GDP-t, a felső jövedelemadó-kulcsok csökkentésének gazdasági növekedésre gyakorolt pozitív hatásával kapcsolatos elméleti vélekedéseket azonban a valóság is cáfolja. A gazdagoknál hagyott pénzt az érintettek megtakarítják és nem invesztálnak. Az egykulcsos szja Magyarországon 20 százalékkal, számszerint 400 milliárddal csökkentette az ebből a szegmensből beérkező állami bevételeket.
A magyar feketegazdasági mértékéről általában túlzó becslések jelennek meg a sajtóban, a legújabb becslések a GDP 11-18 százaléka közé esnek. A kutatói konszenzus azt állítja, hogy Magyarországon az ország gazdasági helyzetéhez képest nem kiemelkedően magas a feketegazdaság aránya.
Az a jövedelemszint, ahol a társadalom közepe keres Kelet-Európában, megfelel annak, ahol az alsó 20 százalék, nem egy esetben az alsó 10 százalék végződik Nyugaton. Az árak tekintetében szinte alig van különbség a nyugat- és kelet-európai uniós tagországok között, Berlinben például olcsóbb munkanélkülinek lenni, mint Budapesten.
A 80-as évek óta offshore cégekbe áramlott ki a magyar államadósság két és félszeresét meghaladó összeg - írja egy nemzetközi kutatásra hivatkozva a Pogiblog. A jelentés szerint Magyarország 2010-ben ott volt a világ húsz, offshore szempontjából legfertőzöttebb fejlődő állama között.
A 2008-ban kezdődött globális pénzügyi és gazdasági válsággal kapcsolatban egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy valóban rendszerszintű változáshoz vezet-e majd, avagy beilleszkedik-e a kapitalizmus rendszeres válság-konjunktúra-válság ciklusaiba. A kérdés megválaszolásához vissza kell mennünk az időben - olvasható a Pogiblogon.
Hihetünk-e abban, hogy a svájci jegybank tartósan képes a szint megvédésére? Ez ugyanis nem egyszerű döntés kérdése, a valóságban nagyon komoly ára van - olvasható a Pogiblogon.
Svájc rákényszerül-e valaha arra, hogy az Unió tagja legyen? Sok szempontból máris az, annak ellenére, hogy hivatalosan kívül van - olvasható a Pogiblogon.
A jelenlegi magyar gazdaság egyik alapkérdése, hogy meddig mehet fel a svájcifrank-hiteleseknek igen káros magas CHF-árfolyam. Egyre inkább világossá válik, hogy szinte bármeddig. Érdemes minél hamarabb kilépni ezekből a hitelekből.
Megvan az újabb csődország: Olaszország. De miért pont ők? 82 napja van hátra az eurózónának?
