MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Nagyon sok szó esik manapság az elvándorlásról, a magyar sajtó ugyanakkor nagyon ritkán állítja egymás mellé a magyar és az európai fizetéseket. Magyarország a kifejezetten alacsony bérezésű kelet-európai mezőnyben van, így óriási a vonzereje a más országban történő munkavállalásnak - írja Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense blogjának friss bejegyzésében. Magyarországon a legfelső jövedelmi tized is max. 15 ezer eurónyi forintot visz haza egy évben, ráadásul mivel az adatok bruttóban vannak, a magas adóék miatt például Magyarország jövedelem-lemaradása még ennél is nagyobb.
A bértábla Pogátsa szerint nem jutalmazza az előrejutást, így például a tanulást sem. "Hiteltelenné válik a tanulásra ösztökélés, nincs motiváció a keményebb munkára" - emeli ki a közgazdász. A második tanulság az, hogy az árak gyakorlatilag konvergálnak egymáshoz, vagyis nincs különbség ebben a tekintetben a nyugat- és kelet-európai országok között, vagy nem állja meg a helyét az, hogy nálunk olcsóbb a megélhetés. Berlinben például olcsóbb munkanélkülinek lenni, mint Budapesten.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem docense szerint mindebből az is következik, hogy ma már meg lehetne állapítani egy európai létminimumot, ami valahol 5-6 ezer euró/év körül lehetne, adóelvonástól függően. Érdemes megemlíteni, hogy míg Kelet-Európában a társadalom harmada ez alatt a szint alatt él, Nyugat-Európában senki. Vagyis ez azt is jelenti, hogy Kelet-Európában a társadalmak akár fele ezalatt a "létminimum" alatt nyomorog, addig Nyugat-Európában szinte senki sincs ilyen rossz helyzetben.
Pogátsa azt is kiemeli bejegyzésében, hogy az a jövedelemszint, ahol a társadalom közepe keres Kelet-Európában, megfelel annak, ahol az alsó 20 százalék, nem egy esetben az alsó 10 százalék végződik Nyugaton. Vagyis a kelet-európai "középosztály" megfelel a nyugat-európai alsó osztályoknak. Egy ország életszínvonalát pedig minél jobban meghatározza a foglalkoztatás és a jövedelmek szintje. "Lefelé versenyezni, minél olcsóbb bérekkel, minél alacsonyabb adókkal nem járható út" - hangsúlyozza a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense.
