Szabadon felhasználhatóvá váltak Robert Capa fotói, Frida Kahlo festményei és Herczeg Ferenc művei is
2025. január elsejétől a szerzői jog alapján közkinccsé váltak azon alkotók művei, akik 1954-ben hunytak el.
2025. január elsejétől a szerzői jog alapján közkinccsé váltak azon alkotók művei, akik 1954-ben hunytak el.
A szépséget keresték, a fényképezőgép kameráján keresztül kommunikáltak – mondja Alex Nyerges kurátor azokról a kivándorolt világhírű magyar fotóművészekről, akiknek munkáiból látható kiállítás a Szépművészeti Múzeumban.
A Robert Capa munkásságát bemutató tárlat a róla elnevezett kortárs fotográfiai központban nyílt meg, és számos ikonikus alkotás mellett magát a bonyolult személyiségű alkotót is bemutatja.
New York és Tokió mellett Budapest lett Friedmann Endre, vagy ahogy a világ ismeri, Robert Capa hagyatékának legfontosabb őrzője.
A tetten ért halál az első kiadással megegyező, az eredeti kópiákat és negatívokat használó, a korabeli hibákat kijavító kötet.
Itthon alig, esetleg egyáltalán nem ismert, magyar származású, ám Franciaországba emigrált fotográfusok képeiből nyílt hiánypótló kiállítás a közelmúltban. Tehetséges nők, Picassót és Chagallt lencsevégre kapó művészek és magyarok, akikről néhány éve még nem is tudtuk, hogy innen szakadtak el egy jobb élet reményében. Hogyan modernizálták az emigráló művészek a francia fotográfiát, miért volt annyi nő a kivándorolt művészek között, és mit keres André Kertész radiátora egy múzeumban?
Nemigen akadt olyan fegyveres konfliktus, amit annyi alkotó „dokumentált” volna, mint a 80 éve véget ért spanyol polgárháborút. A művek fő témái: apokalipszis, halál, árulás és áldozathozatal.
Egy amatőr történész rábukkant Antoine de Saint-Exupéry sajtóigazolványára, amelyet akkor adtak ki a spanyol hatóságok a francia írónak, pilótának, amikor tudósítóként dolgozott francia újságoknak az 1936-39-es polgárháború idején. A francia író, pilóta egy földközi-tengeri repülésen tűnt el 1944-ben, nem sokkal az után, hogy megjelent később világhírűvé vált regénye, A kis herceg. Holttestét soha nem találták meg.
Hervé-Loránth Ervin egy hétméteres ideiglenes szobrot álmodott a Széchenyi (volt Roosevelt) térre. Az alak Robert Capa 1936-ban készült A milicista halála című fotóját idézi meg. Mutatjuk.
Kedden hozták nyilvánosságra az egyetlen hangfelvételt, amelyen Robert Capa hangja hallható. A magyar származású haditudósító az interjúban a kétes eredetű A milicista halálának keletkezéséről is beszél.
Robert Capa, a világhírű magyar születésű fotográfus Olaszországban 1943 és 1944 között készült 78 képéből nyílik kiállítás szerdán a római Palazzo Braschiban.
A világ egyik leghíresebb fotósának nyílik kiállítása szerdán a Nemzeti Múzeumban. A Robert Capa/A játékos című tárlat rendezői rövid videóban foglalták össze, hogyan kerültek a képek a helyükre.