A gyár 66 alkalmazott esetében nem végeztetett el egy kötelező vizsgálatot. A gyárat az elmúlt években már összesen 378 millió forintra büntették különféle hatóságok.
A kormányzati beruházási ügynökség ajánlgatott nekik két óriási területet a szomszédos Csomád külterületén.
Mintha a koreai hátterű cégek háttérbe szorulnának, a kínaiak viszont előretörnének.
A kormány 5,5 milliárd forinttal tolta meg a beruházást.
A gyár fejlesztése, bővítése azonban nem áll le.
A Samsung SDI egyebek mellett a gödi üzem bővítését finanszírozná a tervezett részvénykibocsátásból.
Jelentős mértékben nőtt az éjszakai égbolt felé sugárzott fény minden hazai akkugyárnál, ami az emberek és az élővilág számára sem kedvező. A fényszennyezés ellen azonban vonatkozó törvény híján nehéz fellépni, bár a hazai hatóságok sem arról híresek épp, hogy az akkugyárak körmére néznének.
Azt állította a Samsung a koreai sajtónak, hogy szigorúan betartják a magyar környezetvédelmi előírásokat.
Annyira nincs kereslet az akkumulátorokra. Ezreket küldtek el, belső konfliktusok is vannak.
„Iparbiztonsági kockázatok a magyar akkumulátorgyártásban és az ezzel kapcsolatos kommunikáció” címmel átfogó elemzést tett közzé Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, amelyben a magyar akkumulátoriparral kapcsolatban rámutat az iparbiztonsági kihívásokra, a lakossági tájékoztatás hiányosságaira és a civilek elhallgattatására is.
A módosított engedély értelmében évi 27 ezer tonnával több akkumulátort gyárthatnak, a felhasznált oldószer mennyisége másfélszeresére nő.
Látványos fordulat közeleg: az európai zöldtechnológia reménysége, a svéd Northvolt komoly nehézségekkel küzd. Technikai problémák, elektromos járművek iránti lanyhuló kereslet, valamint Kína hatalmas dominanciája fenyegeti az európai akkumulátorgyártó jövőjét.
Az új gyár 2027-ben kezdi meg a tömeggyártást.
Az akkuipart érintő jogszabályok elemzésével mutatja ki Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, hogy miért nem lehet a magyarországi gyártást összehasonlítani a nyugat-európai országokéval. Az alábbiakban a tanulmány főbb megállapításai olvashatók.
Ha a kormányhivatal valóban betartatná a gödi Samsung környezethasználati engedélyének felfüggesztéséről szóló bírósági végzést, akkor a gyár kapacitása legfeljebb 1,38 százalékán működhetne, azaz 72 gyártósorból 71-et le kellene állítania.
A bíróság korábban elrendelte a Samsung környezethasználatának megtiltását, ami a kezdeményező civilek szerint a gyár működésének felfüggesztését jelenti. A kormányhivatal szerint azonban a döntés nem a gyár bezárását, hanem egyes tevékenységek korlátozását írja elő.
A politikus már januárban jelezte, hogy valami nem stimmel a Samsung SDI vízellátásával. Egy, a koreai sajtóban megjelent hír világított rá az okra.
A koreai sajtó szerint már a vendégmunkásokat is toborozzák.
A Samsung újonnan létrehozott részlegének a feladata meghatározni, hogy mi lenne a legjobb lépés a cégóriás számára a jövőben.
A gödi Samsung SDI az első akkumulátorgyár volt Magyarországon, amelyben egy súlyos baleset történt, de nem kizárólag a gyár hibájából. A gyárról azonban a kormányhivatal sokszor megállapította, hogy a munkások odabent súlyos veszélynek vannak kitéve. A Samsung viszont nemzetgazdaságilag kiemelt státusza miatt sérthetetlennek tűnik: hiába építkeznek, vagy kezdenek el használni épületeket engedély nélkül, megússzák pénzbüntetéssel. A gödi Samsungot bemutató cikkünk az akkugyárakban és a hulladékukat feldolgozó cégeknél történt baleseteket bemutató sorozatunk harmadik, és egyben zárórésze.
