Orbán: Magyarországnak ebből a katonai konfliktusból ki kell maradnia
A miniszterelnök az ukrajnai helyzetről úgy fogalmazott: az ország biztonsága a legfontosabb.
A miniszterelnök az ukrajnai helyzetről úgy fogalmazott: az ország biztonsága a legfontosabb.
Az ukrán hatóságok a héten már arról beszéltek, hogy különféle online figyelmeztetéseket kaptak arról, hogy hackerek kormányszervek elleni támadásra készülnek.
Bár Berlin részben – kimutathatóan alaptalan – gazdasági, részben történelmi-erkölcsi érvekkel indokolja a Moszkvával szembeni visszafogott fellépést, Olaf Scholz már megtette az első lépést egy józanabb külpolitika felé: leállíttatta az Északi Áramlat II. vezetéket.
A politikai elemző problémának tartja, hogy Orbán Viktor nem ítélte el az orosz beavatkozást. Azt mondja, a jelenlegi helyzetben nem folytatható a Kelet felé kilengő hintapolitika.
Az ukránokat fenyegető veszélyre hivatkoznak.
Ukrajna az Európai Uniótól kért segítséget, hogy megvédje az országot a kibertámadásoktól. Az EU 12 szakembert hívott össze a gyorsreagálású egységébe.
Az EU, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Ausztrália, Japán és Kanada is szankciókat jelentett be.
Átlépte a Rubicont Vlagyimir Putyin orosz elnök: beküldte hadseregét a szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területre, és egyelőre nem tudni, hol állnak meg a hivatalosan békefenntartóknak nevezett egységek. Putyin közvetve felvetette Ukrajna feldarabolásának a lehetőségét is, aminek alighanem sokan örülnének Lengyelországban, Magyarországon és Romániában is.
Általános mozgósítás még nincs Ukrajnában, de a tartalékosokat behívják – közölte az ukrán elnök.
Nincs értelme a mostani helyzetben tárgyalni - ezzel az indoklással mondta le Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a Szergej Lavrovval tervezett találkozóját. Amerikai katonákat küldenek a balti államokba, és egyre több ország vezet be gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben. Percről percre követjük az orosz-ukrán krízis eseményeit.
Szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben Joe Biden amerikai elnök.
Lehet-e hatással a magyarországi választási kampányra mindaz, ami Kelet-Ukrajnában történik? A HVG két újságírója is az orosz–ukrán határ felé veszi az irányt, előtte viszont összefoglalták a konfliktus eredetét és lehetséges kifutásait a SzavazóFülke podcast rendkívüli adásában.
Az orosz külügyminiszter annak idején a Komszomolszkaja Pravdának nyilatkozva még nem akarta a „nácik” markában hagyni Ukrajnát.
Jóváhagyták az uniós külügyminiszterek azt az uniós szankciós listát, amellyel az EU válaszokat ad Oroszország Ukrajnával szembeni akciójára. Több száz személyt helyeztek feketelistára, de Putyin nincs közöttük.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este jelentette be, hogy Moszkva elismeri a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, majd nem sokkal később orosz fegyveres erők „békefenntartás” céljából bevonultak a területre. Az orosz-ukrán konfliktus hátteréről, értelmezéséről és lehetséges kimeneteléről Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.
Megnéztük, hogyan vélekednek az orosz médiában megszólaltatott elemzők az orosz–ukrán válságról.
Remélik, hogy Magyarország is megtalálja a lehetőséget a segítségnyújtásra.
Az orosz ellenzéki politikus Afganisztán megtámadásához hasonlította a mostani helyzetet. Azzal vádolja Vlagyimir Putyint és a körét, hogy csak el akarják terelni a figyelmet Oroszország valós problémáiról.
Vlagyimir Putyin elnök szóvivője arról is beszélt, hogy a legkevésbé sem akarják megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat Ukrajnával.