Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Amíg Európában éjszaka volt, több keleti ország is szankciókat jelentett be a donyecki és luhanszki szeparatistákkal, valamint Oroszországgal szemben. Japán több orosz állampolgár számláit befagyasztotta és vízumkorlátozásokat vezetett be, Ausztrália pedig a bankokkal, az energia- és a távközlési cégekkel szemben jelentett be szankciókat.
A nyugatiak közül Kanada csatlakozott még az éjjel a szankciót hirdetőkhöz, Justin Trudeau miniszterelnök közölte, hogy kanadaiak mostantól nem vehetnek orosz államközvényeket, nem kereskedhetnek a szakadár területekkel, valamint az orosz állami bankokat is büntetik.
Joe Biden amerikai elnök még kedden jelentette be, hogy „Oroszországnak ezután nem lesz lehetősége nyugati forrásokból finanszíroznia az államadósságát”. Az orosz pénzügyi rendszer elszigetelése mellett több orosz vezetőt is büntetnek.
Az EU vezetői pedig még szintén kedden döntöttek arról, hogy korlátozzák az orosz állam és az orosz kormány hozzáférését az európai pénzügyi piacokhoz és felfüggesztették a kereskedelmi kapcsolatokat a két donyeci régió és az EU között. Beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtják az orosz Duma azon 351 képviselőjét, akik megszavazták a szakadár területek elismerését. Ezenkívül 27 további személy és entitás is felkerült a tiltólistára, akik aláásták és fenyegetik Ukrajna területi integritását.
Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete arról beszélt: a nyugati szankciók az ottaniakat is rosszul fogják érinteni, az átlagos amerikaiak is érezni fogják a drágulás következményeit.
