Már a második tartományi parlamentbe tudtak bekerülni Ausztriában a helyi kommunisták a legutóbbi választáson. A keményen konzervatív Salzburg tartományban a párt korábban gyakorlatilag nem is létezett, a választások előtt is csak ötszázalékos támogatást mértek számukra. Micsoda meglepetés, majdnem 12 százalékkal a negyedik helyen végeztek. Mi a sikerük titka? És tanulhat-e tőlük a magyar újbalos ellenzék?
Fiume közjogi helyzete a 19. században és később, a századforduló után sem volt egyértelmű. A város arculatát pedig az erős helyi fiumei identitás, a multikulturalizmusa adta. Fiume ai fiumani (Fiume a fiumeieké) – így hangzott az autonomisták jelszava a magyar, olasz vagy horvát nacionalizmussal szemben. Fiume eszméjét és emlékét az ápolja leginkább, aki a város történelmét nem egyetlen nemzet részeként meséli el.
Olaszország ma is északból és délből áll – de a két rész már nem egymással, hanem a régi római elittel és az unióval néz farkasszemet. Az olasz nép valóban dühös és változást akar, és most tényleg egy olyan koalíció alakul, amely a leginkább kifejezi a választói akaratot. A kormányról csak annyit tudni, hogy egy teljesen ismeretlen, homályos múltú figura vezetheti majd. És még ez sem biztos.
A legrosszabb történelmi hagyományokhoz nyúl vissza Orbán Viktor, amikor meghamisítja a szabadságharcot. A kiegyezés óta látjuk, hogy a maffiaállam uraitól és nem a „birodalomtól” kell a szuverenitást védeni. Techet Péter véleménye.
Az ukrán-orosz-háború hátterében egyre jobban látható, hogy a washingtoni külpolitika a hagyományos német-francia-tengelyt meg akarja törni – és helyette inkább Kijevre, Varsóra, Rómára és Londonra támaszkodna. Vélemény.
Amíg a magyar jobboldal – hasonlóan a szerbhez – identitását csupán történelmi sérelmekből, vereségekből építi, a „Nyugattal“ szembeni düh marad a közös alap. A mai Oroszország iránti szimpátia ennek egyik megnyilvánulása. Vélemény.
A világ nem lett más, nem múlt csütörtök hajnalban tört rá Európára az orosz politika által okozott veszély. Múlt csütörtök óta annyi változott, hogy most már ezt a veszélyt Berlinben és Európa más városaiban is egyre inkább felismerik és komolyan veszik. Vélemény.
Bár Berlin részben – kimutathatóan alaptalan – gazdasági, részben történelmi-erkölcsi érvekkel indokolja a Moszkvával szembeni visszafogott fellépést, Olaf Scholz már megtette az első lépést egy józanabb külpolitika felé: leállíttatta az Északi Áramlat II. vezetéket.
A CDU új elnökével, Friedrich Merzcel megmutathatja, hogy a jobbközép pártoknak nem kell elmenniük szélsőjobb irányba, és egy karakteresebb, de demokratikus jobboldal feltámadása a baloldalt is újra láthatóbbá teheti. Vélemény.
A koronavírus-járvány hosszú távú hatása nem feltétlenül a populizmus meggyengülése lesz, sőt, az elitellenesség vagy a tudománykritika még baloldali követőkre is talál. Vélemény.
A kancellárként megbukott Sebastian Kurz után nem eltakarítandó romok maradnak, mint egy esetleges rendszerváltáskor Magyarországon. Vélemény.
Járvány idején minden kormányzati döntés az emberi élet védelmét állítja a középpontba, és ez háttérbe szoríthatja az emberi méltóság védelmét – véli Techet Péter, a freiburgi egyetem tudományos munkatársa. Vélemény.
Nem indokolt orbanizációról beszélni az idei három tartományi választás után, amelyeket a volt NDK területén tartottak. A szélsőjobb se többséget, se kormányzati szerepet nem tudott szerezni.
Az orbánizmus Európában nem reménysugár, hanem szégyenbélyeg. A lázadás éve nem jön el idén se.
Berlin a szabadságharcos pávatáncot még elnézi, mert a gazdasági érdekeit nem igazán zavarja, ám a menekültpolitikai pávatánc kezdi idegesíteni.
Olaszország dühös, és kidobta az eddigi szereplőket a kukába. Állampolitikailag azonban patthelyzet és bizonytalanság van. Vélemény.
Lehet, hogy a pénz megérkezett – de a NER tartalmilag egyetlen elemében sem keresztény. Vélemény.
Az új bécsi kormányzás szigorúbb bevándorláspolitikát, a merkeli pozíciók gyengülését, belföldön viszont az osztrák jóléti állam leépítését fogja jelenteni – a jogállami normák tiszteletben tartásával.
Miközben sok tekintetben beomlott vasárnap az osztrák második köztársaság, a Zöldek kivételével minden párt azért elégedett lehet. Ez pedig mégiscsak a választópolgárok kilencvenhét százalékát jelenti. Mi jön nyugati szomszédunknál a választások után?
Ausztria az eurózóna egyik leggazdagabb állama, a németeknél is nagyobb jóléttel. A gazdaság újra növekszik, a munkanélküliség pedig folyamatosan csökken. Bécs évek óta a világ legélhetőbb városának számít. Ilyen körülmények között az ember nyugodt választási kampányra, a kormányerők győzelmére és a jelenlegi kancellár újrázására számíthatna. A valóság azonban éppen ennek az ellenkezője.