Polgárvédelmi gyorssegélyt indít Ukrajnába az EU
Az államszövetség alapvető fogyasztási cikkeket és eszközöket küld a fenyegetett országba. Magyarország egyelőre nem jelezte, hogy részt venne az akcióban.
Az államszövetség alapvető fogyasztási cikkeket és eszközöket küld a fenyegetett országba. Magyarország egyelőre nem jelezte, hogy részt venne az akcióban.
Egy nappal azután, hogy Joe Biden hírszerzési információk alapján közölte: Oroszország a következő napokban meg fogja támadni Ukrajnát.
Közel kétszázezer katonát vont össze Oroszország az Ukrajnával határos térségekben, miközben a Moszkva-párti kelet-ukrajnai szakadárok azt állítják, az ukrán hadsereg készül támadásra. Már csak Vlagyimir Putyin orosz elnöktől függ, hogy kiadja-e a parancsot az offenzíva megindítására, aminek az lehet az ürügye, hogy veszélybe kerültek a Kelet-Ukrajnában élő oroszok. Különösen azok az orosz állampolgárok, akik az utóbbi években gyorsított ütemben, a Kreml sugalmazására cserélték le ukrán állampolgárságukat.
A térségbe érkező NATO-katonák ugyanakkor Ukrajna területén nem harcolnának, csak a katonai szövetség tagállamait védenék.
Az orosz közmédia attól tart, hogy az ukrán hadsereg támadást indíthat Oroszország ellen. Ezt egy felrobbant lövedék képével támasztják alá.
Az oroszok által korábban annektált Krím vezetése kész minden segítséget megadni az Ukrajnából „menekülő”, az oroszok által támogatott szakadároknak.
Az Egyesült Államok várhatóan hamarosan bejelenti, hogy 200 amerikai katonát és páncolozott járműveket küldenek Magyarországra – írta meg az NBC News.
„Meg vagyok győződve róla, hogy meghozta a döntést” – jelentette ki csütörtökön Joe Biden amerikai elnök Vlagyimir Putyinról hírszerzési információk alapján.
Az amerikaiakhoz hasonlóan ők is a lengyel határ melletti Lvivbe költöztek.
Az ukrán védelmi kormányzat szerint szó sincs ukrán támadásról a szakadár területek ellen.
A szakadár területek vezetője felszólította az ott élőket, hogy induljanak el Oroszország felé, mert Ukrajna hamarosan támadást indíthat.
Nem múlt el az orosz–ukrán katonai összecsapás veszélye, a Kijevben és Moszkvában tárgyaló nyugati diplomatáknak egyelőre nem sikerült kompromisszumra bírni a feleket, akik mást és mást olvasnak ki a kelet-ukrajnai rendezést célzó minszki megállapodásokból.
Az orosz védelmi minisztérium szerint ez egy tervezett gyakorlat.
Az ukrán elnök szerint megmaradásuk a kérdés.
Noha mind az Egyesült Államok, mind a NATO kételyeit fejezte ki, hogy valóban történt-e csapatkivonás Ukrajna határainál, az orosz védelmi minisztérium közleményt adott ki arról, hogy „mint mindig”, a hadgyakorlat után ezúttal is hazatérnek az alegységek.
A NATO főtitkára felszólította Oroszországot, hogy vonja ki erőit Ukrajna határairól. Eközben a fehérorosz elnök kijelentette: ha a nyugati országok részéről fenyegetés éri, kész atomfegyvereket fogadni országa területén.
Az ukrán elnök is még csak hallott az orosz katonák visszavonásáról.
Arra számítanak Észtországban, hogy az esetleges támadás elkerüli a népesebb városokat.
Rakétatámadásokra és területfoglalásokra kell felkészülni, de a városokat elkerülnék az orosz csapatok.
Vlagyimir Putyin nem a NATO-tól fél, pláne nem nyugati támadástól. Attól sokkal inkább, hogy kiderül: élhet egy rokon, sőt saját állítása szerint vele egylényegű nép kultúrállamban. Vélemény.