Bár akár a 2030-as évekig is tovább működhet a Voyager–2 szonda, ennek ára van: egyre több tudományos műszerét kell leállítani. Az egyiktől épp most búcsúzott el a NASA, hogy energiát spóroljon.
Annak ellenére, hogy az Uránusz és a Neptunusz nagyon hasonló felépítésű bolygók, színűk jelentősen eltér egymástól. A miértre most az Oxfordi Egyetem kutatói találták meg a választ, és kiderült, eddig rosszul tudtuk, hogyan néz ki az utóbbi planéta.
Az 1977 óta működő szonda antennája újra a Föld felé néz.
![A NASA rossz parancsot küldött a Voyager-2 űrszondának, megszakadt a kapcsolat [frissítés: életjelet adott]](https://img.hvg.hu/Img/8133bb77-3fc3-490f-b374-cb198a0455cc/f6d9dd99-a432-4c6a-83b1-e445cb273ab8.jpg)
Az 1977 óta a világűrben haladó szonda napok óta nem fogad és nem ad jeleket a Földnek.
A NASA mérnökei a Voyager–2 biztonsági rendszere által használt energia egy kis részét átirányították, így az űrszonda mind az öt tudományos műszere működőképes marad 2026-ig.
Több mint 44 évvel az indításuk után a Voyager-1 és a Voyager-2 megkezdi hosszan tartó búcsúját: az űreszközök szépen lassan felhagynak az adatküldéssel. Az ember alkotta műszerek már a Naprendszer határán túl járnak.
A Voyager-1 és a Voyager-2 után újabb szonda indulhat útnak, hogy feltérképezze a csillagközi teret.
Kipróbálta a NASA, mire képes a hónapokon át szervizelt hatalmas ausztrál rádióteleszkóp, a Deep Space Station 43. Ez az egyetlen szerkezet, ami képes kapcsolatba lépni a Voyager-2-vel.
A Voyager–2 először küldött adatokat a Naprendszeren túlról.
A jelek szerint a Voyager-2 sokkal szívósabb eszköz, mint azt bármikor is reméli merték a tudósok. Most épp egy fűtőberendezést kapcsoltak ki, de a hozzá tartozó műszer továbbra is képes dolgozni.
Valószínűleg egy nagy üstökösbecsapódásból származó törmelék alkotja a Neptunusz újonnan felfedezett és eddig ismert legkisebb Holdját - számoltak be felfedezésükről amerikai kutatók a Nature című brit tudományos lapban.
A NASA 1977-ben útnak indított Voyager-programjának második szondája is elhagyta a Naprendszert. Ezzel a Voyager–2 a második olyan űreszköz az emberiség történetében, amely már az ismert világunk határán túl jár.
Néhány hónapon belül a Voyager–2 is történelmet írhat azzal, hogy ember alkotta eszközként – a Voyager–1-es követve – kilép a csillagközi térbe.
A Voyager-program két űrszondáját 40 éve lőtték fel, mindkettő egy-egy arany lemezt vitt magával, amely a Földről származó hangokat, zenéket és köszöntéseket (még magyar nyelven is) tartalmazza. Most bárki rendelhet egy másolatot belőle, de alább bele is hallgathat a felvételekbe.
Az emberiség legtávolabb jutó misszióját teljesítő Voyager–1 űrszonda küldetésének 40. évfordulója alkalmából a NASA három érdekes dizájnt tett közzé.
Egy zenész fizikus a NASA Voyager-1 és Voyager-2 nevű űrszondái által 37 év alatt összegyűjtött adatokból varázsolt zenét.
Óriási mágneses "buborékok" lehetnek a Naprendszer peremén - állítják a Voyager-űrszondák mérési adatai alapján amerikai kutatók, akik tanulmányukat az Astrophysical Journal legújabb számában tették közzé.
