Az okoseszközök felét még jelszóval sem védik a felhasználók, pedig a tartalmak elvesztése nem csak a cégeket, de a magánembereket is érzékenyen érinti. Joggal merülhet fel a kérdés, miért tesszük ki magunkat ilyen szintű digitális veszélynek?
A digitális átalakulás tovább növelte a vállalatok kiberfenyegetettségét, mégsem tesznek eleget a cégek a kockázatok ellen – mutat rá az EY tanácsadócég friss felmérése. A 60 országból összesen 1400 vezető, IT-menedzser és információbiztonsági szakértő bevonásával készült kutatásból kiderül, hogy egyre több szervezet ismeri fel az adatvédelmi veszélyek súlyosságát, mégsem költenek eleget informatikai biztonságuk fejlesztésére.
Komoly sérülékenységre bukkantak a népszerű CMS, a Wordpresshez tartozó egyik pluginnál. A kiberbiztonsággal foglalkozó hazai blog szerint legalább 4-500 magyar oldalon telepítették a problémás modult, amelyet kihasználva szenzitív adatokhoz lehet hozzáférni.
Szigorít vonatkozó szabályain a Google, így a jövőben egyértelműbben kérdez rá a rendszer, hogy hozzáférést adunk-e külsősöknek a fiókunkhoz.
Sokan egy vállrándítással reagálták arra, hogy a Google+ rendszerének egy komoly hibája miatt közel 500 ezer felhasználó adataihoz jutottak hozzá illetéktelenek. Ez viszont óriási hiba, mert bárki érintett lehet, akinek van egy gmailes e-mail-címe.
A felhasználók csak nemrég szereztek róla tudomást, a Google előtt azonban már hónapok óta ismert volt, hogy közösségi oldalának rendszerével komoly probléma adódott. Bár a szolgáltatást azóta bezárásra ítélték, van rá mód, hogy a regisztráltak még ma megszabaduljanak fiókjuktól. Mutatjuk, hogyan.
Idén tavasszal nagy port kavart, hogy több tízmillió Facebook-felhasználó adatai kerültek illetéktelen kezekbe a Cambridge Analytica elemzőcég közvetítésével. Hétfőn este derült ki, hogy hasonló adatbiztonsági rés volt a Google rendszerében is. A vállalat márciusban fedezte fel, de egészen mostanáig nem szólt róla. Most viszont jobbnak látja végleg bezárni közösségi hálózatát.
Ahogy a Tesla nem autókat, hanem valójában négy keréken guruló, adatgyűjtő mobiltelefonokat gyárt, úgy a proptech megoldások sem csak kényelmünket szolgálják, hanem értékes adatbázisokat építenek majd belőlük.
Megvalósult a központi Kormányzati Adattrezor csak "magyar módra": mivel még nem épült ki a rendszer és nem lehet simán online feltölteni az adatokat, a rendőrség kötelékébe tartozó, fegyveres Állami Futárszolgálat rohangál az adathordozókkal. Sikerült beszélnünk olyan állami szervezetnél dolgozó informatikussal, aki szerint ennek a fapados, offline adattrezor-imitációnak nem sok értelme van, viszont egy csomó munkával, adminisztrációval és költséggel jár. Hogy mennyi (köz)pénzbe fáj mindez, arra a Belügyminisztérium nem válaszolt.
Magyarországon csak papíron lehet behúzni az ikszet az országgyűlési választásokon, de például Észtországban már 13 éve működik a dolog internetes felületen, otthonról vagy akár külföldről is. Az idén Zimbabwe is megelőzhet minket.
Az elmúlt két hétben egyre nagyobb hullámokat vető adatgyűjtési botrány után átalakította adatvédelmi beállításait tartalmazó felületét a Facebook. Az oldal felhasználói az új fejlesztésnek köszönhetően egyszerűbben le tudják tölteni a saját maguk által megosztott tartalmakat is.
Az adat lett korunk új terméke, áruja, egyben egyik legégetőbb problémája is. Hol, hogyan és főleg milyen körülmények között tárolják azt a döbbenetes mennyiségű adatot, amit nap mint nap termelünk? Nemrég egy frissen átadott adatközpontban jártunk, ahol sok érdekes, egyben megnyugtató dolgot is láthattunk.
A Verizon felmérése szerint a biztonsági incidensek 70 százaléka mögött a cégnél dolgozó alkalmazottak állnak. A NetIQ szakértői 8 pontban foglalták össze, hogy milyen belső veszélyforrásokkal kell számolnia a vállalatoknak ahhoz, hogy a lehető legnagyobb biztonságban tudják adataikat és erőforrásaikat.
Ki birtokolja a Facebook-, Google-, Instagram- és Twitter-profiljainkat és a hozzájuk tartozó személyazonosságunkat: a szolgáltató vagy mi? Kinek a feladata ezek védelme? Hogyan lehet megvédeni a fiókokat és a bennük tárolt adatokat? Ezeket az egyre inkább égető kérdéseket járják körül a NetIQ szakértői.
Csak a héten derült ki, hogy tavaly 57 millió felhasználó és amerikai sofőrök adatait is ellopták az Ubertől, majd a vállalat "valahogyan" megegyezett a hackerekkel. A Kaspersky Lab szerint amit a cég tett, annak csúnya következményei lehetnek: fellelkesülhetnek a hackerek.
Komoly hibára derült fény a CloudFlare-ben. A szolgáltatást több millió weboldal és mobilos alkalmazás üzemeltetője használja, ezek felhasználói lehetnek érintettek.
A Facebook végre komolyan veszi a felhasználói adatainak védelmét: készített egy olyan oldalt, ahol sokkal könnyebb biztonsági beállításokat végrehajtani, ráadásul minden segítség magyar nyelvű.
Miközben átlagosan minden egyes cég az éves bevételének 5 százalékát elveszíti a korrupció miatt, ez ügyben még mindig elképesztően ostobák tudnak lenni a cégvezetők. Vagy naivak, vagy tudatlanok – igazából egyik sem jó.
Komoly kockázatokat jelenthet, ha egy exkolléga a távozása után is hozzáfér a céges erőforrásokhoz és adatokhoz, esetleg lehetősége volt arra, hogy magával vigyen fontos információkat.
Tízből kilenc cég a kelleténél gyengébbnek ítéli érzékeny üzleti adatainak védelmét, leginkább a jelentős információbiztonsági beruházások elmaradása miatt. A munkatársak közösségimédia-használata egyelőre nem szerepel a legfontosabbnak ítélt biztonsági kockázatok között. Magyarországon, illetve a közép- és délkelet-európai régióban a cégek közel kétharmada az elmúlt egy évben sem emelt lényegesen IT-biztonsági büdzséjén, több mint 50 százalékuk pedig a következő 12 hónapban sem tervez ilyet.
