Idén tavasszal nagy port kavart, hogy több tízmillió Facebook-felhasználó adatai kerültek illetéktelen kezekbe a Cambridge Analytica elemzőcég közvetítésével. Hétfőn este derült ki, hogy hasonló adatbiztonsági rés volt a Google rendszerében is. A vállalat márciusban fedezte fel, de egészen mostanáig nem szólt róla. Most viszont jobbnak látja végleg bezárni közösségi hálózatát.
Ahogy a Tesla nem autókat, hanem valójában négy keréken guruló, adatgyűjtő mobiltelefonokat gyárt, úgy a proptech megoldások sem csak kényelmünket szolgálják, hanem értékes adatbázisokat építenek majd belőlük.
Megvalósult a központi Kormányzati Adattrezor csak "magyar módra": mivel még nem épült ki a rendszer és nem lehet simán online feltölteni az adatokat, a rendőrség kötelékébe tartozó, fegyveres Állami Futárszolgálat rohangál az adathordozókkal. Sikerült beszélnünk olyan állami szervezetnél dolgozó informatikussal, aki szerint ennek a fapados, offline adattrezor-imitációnak nem sok értelme van, viszont egy csomó munkával, adminisztrációval és költséggel jár. Hogy mennyi (köz)pénzbe fáj mindez, arra a Belügyminisztérium nem válaszolt.
Magyarországon csak papíron lehet behúzni az ikszet az országgyűlési választásokon, de például Észtországban már 13 éve működik a dolog internetes felületen, otthonról vagy akár külföldről is. Az idén Zimbabwe is megelőzhet minket.
Az elmúlt két hétben egyre nagyobb hullámokat vető adatgyűjtési botrány után átalakította adatvédelmi beállításait tartalmazó felületét a Facebook. Az oldal felhasználói az új fejlesztésnek köszönhetően egyszerűbben le tudják tölteni a saját maguk által megosztott tartalmakat is.
Az adat lett korunk új terméke, áruja, egyben egyik legégetőbb problémája is. Hol, hogyan és főleg milyen körülmények között tárolják azt a döbbenetes mennyiségű adatot, amit nap mint nap termelünk? Nemrég egy frissen átadott adatközpontban jártunk, ahol sok érdekes, egyben megnyugtató dolgot is láthattunk.
A Verizon felmérése szerint a biztonsági incidensek 70 százaléka mögött a cégnél dolgozó alkalmazottak állnak. A NetIQ szakértői 8 pontban foglalták össze, hogy milyen belső veszélyforrásokkal kell számolnia a vállalatoknak ahhoz, hogy a lehető legnagyobb biztonságban tudják adataikat és erőforrásaikat.
Ki birtokolja a Facebook-, Google-, Instagram- és Twitter-profiljainkat és a hozzájuk tartozó személyazonosságunkat: a szolgáltató vagy mi? Kinek a feladata ezek védelme? Hogyan lehet megvédeni a fiókokat és a bennük tárolt adatokat? Ezeket az egyre inkább égető kérdéseket járják körül a NetIQ szakértői.
Csak a héten derült ki, hogy tavaly 57 millió felhasználó és amerikai sofőrök adatait is ellopták az Ubertől, majd a vállalat "valahogyan" megegyezett a hackerekkel. A Kaspersky Lab szerint amit a cég tett, annak csúnya következményei lehetnek: fellelkesülhetnek a hackerek.
Komoly hibára derült fény a CloudFlare-ben. A szolgáltatást több millió weboldal és mobilos alkalmazás üzemeltetője használja, ezek felhasználói lehetnek érintettek.
A Facebook végre komolyan veszi a felhasználói adatainak védelmét: készített egy olyan oldalt, ahol sokkal könnyebb biztonsági beállításokat végrehajtani, ráadásul minden segítség magyar nyelvű.
Miközben átlagosan minden egyes cég az éves bevételének 5 százalékát elveszíti a korrupció miatt, ez ügyben még mindig elképesztően ostobák tudnak lenni a cégvezetők. Vagy naivak, vagy tudatlanok – igazából egyik sem jó.
Komoly kockázatokat jelenthet, ha egy exkolléga a távozása után is hozzáfér a céges erőforrásokhoz és adatokhoz, esetleg lehetősége volt arra, hogy magával vigyen fontos információkat.
Tízből kilenc cég a kelleténél gyengébbnek ítéli érzékeny üzleti adatainak védelmét, leginkább a jelentős információbiztonsági beruházások elmaradása miatt. A munkatársak közösségimédia-használata egyelőre nem szerepel a legfontosabbnak ítélt biztonsági kockázatok között. Magyarországon, illetve a közép- és délkelet-európai régióban a cégek közel kétharmada az elmúlt egy évben sem emelt lényegesen IT-biztonsági büdzséjén, több mint 50 százalékuk pedig a következő 12 hónapban sem tervez ilyet.
Forró téma manapság az adatbiztonság, legyen szó mobileszközökről vagy adatközpontokról. A Google is mindent bevet, hogy védje felhasználói információit.
Nem, nem egy zeneszámról van szó, egy rendes, matematikai értelmben vett szám illegális minden formájában. A jogszabály értelmében letartóztathatják azt, aki leírja.
Eljárást indított az adatvédelmi hatóság a vélhetően a futanet.hu-ról ellopott 15 ezer magyar Gmail-jelszó miatt. Bár a Budapest Sportiroda lépéseket tett, hogy ne történjen hasonló eset, sokan csak a sajtóból értesültek arról, hogy a nem biztonságos rendszeren keresztül ellopták érzékeny adatait.
Az Ashley Madison-botrány mögött a társkereső oldal fenyegetőző, zsaroló magatartása állt, valószínűleg ez dühítette fel az adatokat nyilvánosságra hozó hekkereket is. A magyar társkereső oldalaknál ez a fajta magatartás ugyanakkor a könnyű lebukás miatt jóformán biztos öngyilkosság lenne, az adatok biztonságos tárolására ráadásul törvény és etikai kódex is ügyel. Kizárni persze náluk sem lehet hekkertámadást.
Az AdatŐrrel bárki ingyenesen és nagymértékben csökkentheti számítógépén az adatvesztés esélyét, vagy ha a kár mégis bekövetkezett, olcsóbb lehet a helyreállítás. A szolgáltatás működésében a vírusvédelemhez és a biztosításokhoz is hasonlít, utóbbiakhoz annyiban, hogy kis valószínűséggel bekövetkező, de nagy kárt okozó eseményekre kínál megoldást.
Sokszor írtunk már arról, hogy valójában nem is a merevlemez az igazán nagy érték, hanem inkább a rajta tárolt adatok. Az alábbi tárolóegységen tényleg biztonságban lehetnek az információk.
