Német kutatók bizonyították be azt, ami eddig csupán feltételezés volt: valóban két különböző rendszer dolgozik az emberi agyban a mennyiségek meghatározására. A határvonalat a négy jelenti.
Préripocok párokkal végzett kutatás szerint a dopamin nevű örömhormon kiugrásai lecsillapodtak a különválasztás után. Az agyi mechanizmus megértése segíthet a párjuk elvesztését nehezen feldolgozó embereknek is.
A Padovai Egyetem tudósai szerint már az egynapos újszülöttek agyhullámai is más jelet adnak, ha azon a nyelven hallanak beszédet, amit az anyaméhben hét hónapos koruktól kezdve hallottak.
A japán Hokkaidói Egyetem kutatói szerint a hat hónaposnál fiatalabb babák agya még nem úgy dolgozza fel az információt, mint az idősebbek vagy a felnőttek. Ennek köszönhető, hogy az optikai csalódásoknak nem dőlnek be.
Eddig úgy gondolták a kutatók, hogy az állatok közül a delfinek rendelkeznek a leghosszabb memóriával, egy új kutatási eredmény azonban kiderítette, hogy ez nem így van.
Kilencven napon át napi 12 órán keresztül volt bekapcsolva az alanyoknál a Stanford Egyetemen fejlesztett agyi implantátum. Az agysérült betegek teljesítménye átlagosan 32 százalékkal javult.
A legújabb kísérletek szerint a patkányok is képesek arra, hogy elképzeljenek bizonyos helyzeteket, és szükség esetén elő is tudják hívni az agyukból az ehhez kapcsolódó információkat.
A mesterséges intelligencia (MI) tökéletlenségeit megismerve sokkal jobban megérthető az emberi agy működése, például nyelvfeldolgozó képessége – foglalták össze eredményeiket amerikai kutatók.
A jelek szerint azoknak a gyerekeknek az agyában, akikhez többet beszélnek a felnőttek, több mielin termelődik. Ez nemcsak védi az idegsejteket, de az általuk leadott jel is erősebb lesz miattuk.
A Dublini Egyetem kutatói most először találtak bizonyítékot arra, hogy a focikapusok másként érzékelik a világot, mint a többi embertársuk.
Elon Musk korábban azt állította, egyetlen majom sem halt meg amiatt, hogy chipet ültettek az agyába. A jelek szerint más a valóság.
Az emberi agy túlságosan bonyolult ahhoz, hogy legyen egy általános mesterséges intelligencia, ami bárki fejében képes olvasni. A jelenlegi technológia egyelőre inkább csak hangzatos, mint használható, de a fejlődés már elindult. Az eredményre viszont még évtizedeket kell várni. Minimum.
Dán kutatók az egerek agyának egy olyan részével kísérleteztek, amilyen az emberben is megtalálható. Az eredmény reményt adhat a Parkinson-kórban szenvedő betegeknek, de segíthet a meditatív állapot jobb megértésén is.
Egérkísérletekkel jöttek rá a Washingtoni Egyetem kutatói, hogy az agyban lévő asztrocitasejtek sokkal hasznosabbak, mint eddig gondolták.
17 éves korában kezdett el hanyatlani a memóriája annak a kínai fiatalnak, akinél mostanra kiderült, ilyen fiatalon Alzheimer-kórban szenved.
Nusser Zoltán neurobiológus-agykutatót húsz éve Magyarország 18. legsikeresebb fiataljának választották a Magyar Hírlap kiadványában, ma pedig a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezeti. Azt mondja, egy nemzetközi kaliberű fiatal kutató hazacsábításához ma tízszer annyi pénz sem lenne elég, amennyiért ő oxfordi doktorátussal és amerikai tapasztalattal hazaköltözött az ezredfordulón. Azt nem tartja feltétlenül rossznak, hogy leválasztották a Magyar Tudományos Akadémiáról korábbi kutatóhálózatát, mert szerinte néha indokolt a széllel szemben vizelni. Interjú.
Kutatók szerint érdemes napközben többször rövidebb, legfeljebb 30 perces időszakokra ledőlnünk annak érdekében, hogy az agyunk egészséges és fiatalabb maradjon.
Az irányított és a szabad játék is előnyökkel jár az agytevékenységre, az utóbbi erősebben.
Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatóinak legújabb felfedezése szerint egy evolúciósan ősinek tekintett agytörzsi idegsejtcsoport is szükséges a negatív emlékek raktározásához és előhívásához.
Amerikai kutatók szerint a gyermekek és a felnőttek esetében más-más genetikai tényezők állnak a pszichiátriai problémák megjelenése mögött.
