Brit és lengyel kutatóknak elsőként sikerült meghatározniuk, hogy az agynak pontosan mely területeit károsíthatja a magas vérnyomás. Ez lehet az alapja a betegséggel kapcsolatos precíziós gyógykezelésnek.
A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az agy nehezebben dolgozza fel mások érzelmeit, ha a botox injekció megbénítja a homlok izmait.
Több, az aggyal összefüggő problémára is hatásos kezelést jelenthet a Hokkaido Egyetem kutatói által megalkotott, speciális hidrogél-beültetés, melyet egereken már ki is próbáltak – az első eredmények bíztatóak.
Egy nemrég megjelent brit kutatási eredmény szerint aki mediterrán diétát tart, annak kisebb az esélye a demencia kialakulására.
A japán Oszakai Egyetem kutatói a mesterséges intelligenciát (MI) hívták segítségül ahhoz, hogy az emberek agyi tevékenységét figyelve meg tudják mondani, milyen képet látott az illető.
Egy magyar tudósokat is sorai közt tudó nemzetközi kutatócsoport közvetlen kapcsolatot mutatatott ki a hippokampuszban az úgynevezett P2X7 purinerg receptor, amely az agyban zajló gyulladásos események egyik főszereplője, és a piramissejtek növekedése és nyúlványaik képződése között. A felfedezés kulcsfontosságú lehet a normális agyfejlődés kritikus időszakainak hátterében álló mechanizmusok megértésében, ezáltal hozzájárulhat egyes, gyulladásos folyamatok okozta idegrendszeri fejlődési zavarok megelőzéséhez.
Az Antwerpeni Egyetem kutatói először vizsgálták azt, miben különbözik egy vadászrepülőgép pilótájának agyi működése egy átlagos emberétől.
Fontos megfigyelésről számoltak be amerikai kutatók a korral együtt járó agytérfogat-csökkenéssel kapcsolatban: különbséget tettek az öregedés és az ugyancsak a korosodással járó krónikus gyulladás okozta agyzsugorodás között.
Lényegesen felgyorsulhat az agy-számítógép interfészek sebessége, amennyiben sikeresnek bizonyul a Stanford Egyetem kutatóinak új eszköze, amiről az Elon Musk-féle Neuralink társalapítója is elismerős szavakkal nyilatkozott.
Az Inner Cosmos nevű vállalat februárban már a második emberbe ültetheti be a saját fejlesztésű chipjét, ami naponta 15 percen át stimulálja az agyat.
Akár az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, a skizofrénia, a krónikus fájdalom és az epilepszia neuronális alapjai is jobban érthetőek lesznek magyar kutatóknak köszönhetően.
Kutatók egy kísérletben elektromos impulzusokat vezettek a tesztcsoport résztvevőinek agykérgébe, kiderült, működhet az elképzelésük, melyet a fóbiás és szorongó emberek gyógyítására alkalmaznának.
Partra vetődött bálnák agyában mutatták ki az Alzheimer-kórra jellemző elváltozásokat, ez pedig magyarázatot adhat a haláluk körülményeire is.
A Petri-csészébe rakott „hálózat” nem csak irányítani tudta a képernyőn megjelenő ütőt, visszajelzést is kapott arról, hogy mennyire ügyes.
Sokáig azt gondolta a tudomány, hogy az elme egy nagy fiók, amely elraktározza az emlékeket és az ismereteket. Amikor rendet rakunk benne, szembesülhetünk azonban azzal, hogy más van a fiókban, mint hittük. Mostanában kezdjük megsejteni, hogy miért.
Vajon miért érzi magát sokkal fáradtabbnak az, aki szellemi munkát végez, mint az, aki fizikait? Erre a kérdésre ad választ egy új tanulmány.
A Kaliforniai Egyetem kutatói az állatok fejére rögzíthető, alig 4 grammos mikroszkópot készítettek.
Az éjszaka közepén tényleg jobb azzal foglalkozni, amivel ilyenkor kell: aludni.
Az alvási orsók, vagyis az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok vándorlásának nyomon követésével egy új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói, akik alvás közben vizsgálták serdülő korban lévő fiatalok agyi aktivitását.
Mekkora részét ismerjük az emberi agynak? Miért zsákutca, több ezer éves koncepciókat ráerőltetni az agy működésére? Mi agyunk valódi funkciója? Mit tanulhat egy agykutató a mesterséges intelligencia kutatástól? Miért jó dolog újabb és újabb zsákutcákba keveredni? A világ egyik legelismertebb agykutatójával, a karrierjét a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézetében kezdő Buzsáki Györggyel beszélgettünk pécsi látogatása alkalmából.
