Beültetik az emberbe a chipet, ami segíthet a depresszió gyógyításában
Az Inner Cosmos nevű vállalat februárban már a második emberbe ültetheti be a saját fejlesztésű chipjét, ami naponta 15 percen át stimulálja az agyat.
#agykutatás
Jelentős felfedezést tettek magyar kutatók az agykéregről, és ez segíthet jobban megérteni több betegséget is
Akár az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, a skizofrénia, a krónikus fájdalom és az epilepszia neuronális alapjai is jobban érthetőek lesznek magyar kutatóknak köszönhetően.
Elektromossággal kikapcsolható a félelem, ha jó helyen stimulálják vele az agyat
Kutatók egy kísérletben elektromos impulzusokat vezettek a tesztcsoport résztvevőinek agykérgébe, kiderült, működhet az elképzelésük, melyet a fóbiás és szorongó emberek gyógyítására alkalmaznának.
Elsőként azonosítottak állatfajt, mely fogékony lehet az Alzheimer-kórra, mint az ember
Partra vetődött bálnák agyában mutatták ki az Alzheimer-kórra jellemző elváltozásokat, ez pedig magyarázatot adhat a haláluk körülményeire is.
Csináltak egy mesterséges agyat, aztán megtanították videójátékozni
A Petri-csészébe rakott „hálózat” nem csak irányítani tudta a képernyőn megjelenő ütőt, visszajelzést is kapott arról, hogy mennyire ügyes.
Egyre inkább látszik, hogy alábecsültük agyunk képességeit
Sokáig azt gondolta a tudomány, hogy az elme egy nagy fiók, amely elraktározza az emlékeket és az ismereteket. Amikor rendet rakunk benne, szembesülhetünk azonban azzal, hogy más van a fiókban, mint hittük. Mostanában kezdjük megsejteni, hogy miért.
Emberek tízmillióit érinti ez az állapot, de csak most kezdenek rájönni, miért
Vajon miért érzi magát sokkal fáradtabbnak az, aki szellemi munkát végez, mint az, aki fizikait? Erre a kérdésre ad választ egy új tanulmány.
Csináltak egy 2,5 centis mikroszkópot, jobb képet kaphatunk az állatok agyáról
A Kaliforniai Egyetem kutatói az állatok fejére rögzíthető, alig 4 grammos mikroszkópot készítettek.
Éjfél után már rosszabb döntéseket hoz az agy – mondják a kutatók
Az éjszaka közepén tényleg jobb azzal foglalkozni, amivel ilyenkor kell: aludni.
Magyar kutatók fedezték fel, hogyan érik felnőtté egy serdült agya
Az alvási orsók, vagyis az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok vándorlásának nyomon követésével egy új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói, akik alvás közben vizsgálták serdülő korban lévő fiatalok agyi aktivitását.
Miért van agyunk? Döntünk-e, mielőtt értenénk, miről kell? – interjú Buzsáki György agykutatóval
Mekkora részét ismerjük az emberi agynak? Miért zsákutca, több ezer éves koncepciókat ráerőltetni az agy működésére? Mi agyunk valódi funkciója? Mit tanulhat egy agykutató a mesterséges intelligencia kutatástól? Miért jó dolog újabb és újabb zsákutcákba keveredni? A világ egyik legelismertebb agykutatójával, a karrierjét a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézetében kezdő Buzsáki Györggyel beszélgettünk pécsi látogatása alkalmából.
Még az enyhe koronavírus-fertőzés is komoly bajokat okozhat az agyban
Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint a koronavírus okozta Covid–19 az agy zsugorodását okozhatja, csökkentheti a szürkeállományt az érzelmeket és a memóriát irányító régiókban, és károsíthatja a szaglásérzékelésért felelős területeket.
Már egy kevéske alkohol is képes káros elváltozásokat okozni az agyban
Szerelmi bánat gyötri? Munkahelyi stressz kínozza? Az alkohol biztosan nem megoldás a problémára, amit amerikai kutatók új tanulmánya is erősít.
Rájöttek, hogyan rendezi az emlékeket az agy – óriási lehetőségek előtt állhat az ember
Egészen új gyógymódokat és a sci-fi határait feszegető beavatkozásokat is lehetővé tehet az, hogy sikerült megérteni, miként rendezi időrendbe az agy a múltbeli eseményeket.
Állásinterjúra hívta Elon Musk cége a magyar kutatót, aki patkányokat tanított meg doomozni
A 29 éves Tóth Viktor még az egyetemi évek alatt ismerkedett meg az agyi jelek olvasására alkalmas (EEG) eszközökkel. Mesterdiplomáját a finn Aalto Egyetem idegtudomány szakán szerezte.
Most már végre kutatás bizonyítja, hogy a nagymamák nem tudnak betelni az unokáikkal
Egy rendhagyó kísérlet a tudomány nyelvén is igazolta azt, amit az unokák érezhetnek, amikor nagyszüleik közelében vannak.
Ami az alzheimereseknél zsugorodik, az a taxisoknál nő
A hippokampuszról van szó, az agynak arról a részéről, amelynek nagy szerepe van a térbeli tájékozódásban. Ez az alapja egy londoni kutatócsoport kísérletének, amellyel az Alzheimer-kór korai diagnosztizálásához szeretnének közelebb jutni.
Kiderült egy új dolog a koronavírusról
Eddig azt hitték, hogy a koronavírus az emberi agysejteket is képes megfertőzni, de egy új kutatás most arról számolt be, hogy ez nincs így.
Készülhet a porszem méretű számítógép, ami saját magát működteti
Dán kutatók egy csoportja is részesült abból az ösztöndíjból, melyet merész kísérletek finanszírozására oszt ki a Villum Alapítvány. Az ötlet igen meghökkentő: a világ legkisebb olyan számítógépét kívánják megépíteni, mely az emberi agyhoz hasonlóan dolgozik.
Miért félünk a sötétben? Fejben dől el
A fény hangulatjavító hatása jól ismert, azonban akár a félelemérzetet is befolyásolhatja. Jól kimutatható agyi mechanizmusok felelősek ugyanis azért, ha félünk a sötétben – állítják ausztrál kutatók.