#agykutatás








Miért van agyunk? Döntünk-e, mielőtt értenénk, miről kell? – interjú Buzsáki György agykutatóval

Mekkora részét ismerjük az emberi agynak? Miért zsákutca, több ezer éves koncepciókat ráerőltetni az agy működésére? Mi agyunk valódi funkciója? Mit tanulhat egy agykutató a mesterséges intelligencia kutatástól? Miért jó dolog újabb és újabb zsákutcákba keveredni? A világ egyik legelismertebb agykutatójával, a karrierjét a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézetében kezdő Buzsáki Györggyel beszélgettünk pécsi látogatása alkalmából.







Ami az alzheimereseknél zsugorodik, az a taxisoknál nő

A hippokampuszról van szó, az agynak arról a részéről, amelynek nagy szerepe van a térbeli tájékozódásban. Ez az alapja egy londoni kutatócsoport kísérletének, amellyel az Alzheimer-kór korai diagnosztizálásához szeretnének közelebb jutni.




Miért félünk a sötétben? Fejben dől el

A fény hangulatjavító hatása jól ismert, azonban akár a félelemérzetet is befolyásolhatja. Jól kimutatható agyi mechanizmusok felelősek ugyanis azért, ha félünk a sötétben – állítják ausztrál kutatók.



Negatív hatással lehet az agyra egy hosszú űrutazás

Téri-vizuális feladatokkal vizsgálták az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoportjának kutatói a hosszú távú űrutazás agyműködésre és a megismerési folyamatokra gyakorolt hatását. A kutatócsoport elsőként mutatott ki jelentős teljesítményromlást az űrutazás kezdeti és későbbi szakaszaiban egyaránt.