Az Oregoni Egyetem tudósai egy újfajta analitikai technika segítségével 6543 gyermek agyáról készült felvételt tudtak megvizsgálni, hogy elemezzék a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) szenvedő emberek kapcsolódási mintáit. Erről a The Journal of Neuroscience című tudományos folyóiratban jelentettek meg tanulmányt.

Az emberi viselkedés jelentős részét az agy különböző területein lévő neuronok közötti koordinált kommunikáció szabályozza. A kutatók egy speciális vizsgálat, az úgynevezett nyugalmi fMRI segítségével figyelték meg, hogy miként is zajlik ez a fajta szerveződés az agyban.

A nyugalmi fMRI (Resting state fMRI, rs-fMRI) a funkcionális agyi képalkotó eljárások olyan formája, amellyel feltérképezhetjük az agyterületek közötti alapállapotú kapcsolatokat, vagyis azokat az összeköttetéseket, amik akkor figyelhetők meg, amikor a vizsgálati személy nem végez konkrét, explicit feladatot.

AFP / TEK IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY

Az rs-fMRI-vizsgálatokból származó adatok felbecsülhetetlen értékűek a neurológiai rendellenességeket tanulmányozó tudósok számára. Az ADHD-ban szenvedő személy agyáról készült felvételt összehasonlítva egy egészséges emberével a kutatók azonosíthatják azokat a mintákat, amelyek megmagyarázhatják előbbi állapot néhány jellemzőjét.

Az ADHD kutatását azonban eddig jelentős mértékben hátráltatta, hogy kis adatkészlet állt rendelkezésre, valamint az, hogy a következetlen vizsgálati módszerek miatt nehéz volt következtetéseket levonni.

Michael Mooney, az egyetem tudósa csapatával egy új módszert fejlesztett ki a képi adatok elemzésére, amelyek az agy minden korábbinál nagyobb területét fedik le. Ez a módszer lett az úgynevezett polyneuro score, vagyis PNRS – írja az IFLScience.

Megtalálhatták az autizmus és az ADHD egyik kiváltó okát: a mindennapos műanyagok környékén kell keresgélni

Amerikai kutatók szerint genetikai és környezeti tényezők együttes hatása állhat az autizmus, valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar egyre gyakoribb kialakulása mögött. Most ez utóbbi, vagyis a környezeti tényezők listájára vettek fel két újabb tételt.

A most kiadott eredmények erős összefüggést mutatnak az agy egészére kiterjedő kapcsolódási minták (PNRS) és az ADHD több tünete között. Vagyis lényegében sikerült azt feltérképezni, hogy az agy mely részének milyen kapcsolódási mintája lehet felelős az állapot kialakulásáért.

A kutatók egyelőre óvatosak az eredményeket illetően, azt azonban már felvetették, hogy a jövőben esetleg más társproblémák, például a depresszió vizsgálatára is alkalmas lehet a PNRS.

Az elmúlt évtizedekben meredeken emelkedett azoknak a száma, akiknél autizmus spektrumzavart (ASD) és figyelemhiányos hiperaktivitás zavart (ADHD) diagnosztizáltak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.