Az adatközpontok veszteségeinek csökkentésére hivatott egy új piezoelektromos chip. Bár a működési elve nem újdonság – „rezgéseken keresztül” továbbítja az energiát –, amerikai kutatók egy már meglévő megoldással kombinálták. Hibrid áramkörük jelentős hatékonyságnöveléshez vezethet a mesterséges intelligencia világában – ez pedig megannyi szektorra hatással lehet.
Tele van a sajtó azzal, hogy a mesterséges intelligencia alkatrészigénye miatt hiánnyal, illetve folyamatosan emelkedő árakkal kell szembenézni. Ez utóbbi viszont – állítja egy szakértő – egészen egyedülálló jelenség, történelmi anomália az elektronikai iparágban.
Ha megkérdeznénk tíz webshopvezetőt, mi hiányzik nekik a leginkább a fejlődésükhöz, a legtöbben nem az információ hiányát mondanák, hanem épp az ellenkezőjét. Reggel jön egy hírlevél az új Google-frissítésről, délben egy LinkedIn-poszt arról, hogy az AI mindent felforgat, majd este egy webinár, ami szerint holnaptól máshogy kell csinálni mindent. Vélt vagy valós tudásból és impulzusból tehát nincs hiány, a baj inkább pont az, hogy egyre nehezebb megmondani, melyik jelzés ér valóban valamit, és melyik csak háttérzaj. Ez az a pont, ahol egy jól összerakott szakmai nap többet ér, mint egy fél éves tanulási szakasz egymagunkban. És éppen erre készülünk a 2026-os E-Kereskedelmi Konferencián, melyen a következő, legégetőbb témák kapnak helyet.
Az óriási adatközpontok hűtése sok esetben költséges és energiapazarló, viszont létezik egy szinte ingyenes módszer is: a hűvösebb, külső levegővel történő hűtés. Egy új kutatás szerint viszont ez az olcsó és hatékony stratégia nemsokára már nem fog működni, mivel a klímaváltozás lassan teljesen ellehetetleníti.
Nem csak megjelöli a mesterséges intelligencia által generált előadókat a zenei platform, hanem leállítja az ajánlásukat is.
Egyelőre csupán ötlet, pontosabban nagyon korlátozottan elérhető béta alkalmazás a mesterséges intelligenciával (AI) hajtott Gem böngésző. A a felhasználó kezébe adja a felület irányítását, viszont a kiadók bizonytalan helyzetbe kerülhetnek.
Az elmúlt pár évben kevés technológiai téma váltott ki akkora érdeklődést – és ugyanennyi bizonytalanságot –, mint a mesterséges intelligencia. Naponta jelennek meg hírek arról, hogy az AI átveszi az emberek munkáját, miközben egyre több vállalat építi be a működésébe a generatív mesterséges intelligenciát, az automatizációt vagy az intelligens döntéstámogató rendszereket.
A szakma szerint a mesterséges intelligencia miatt egyre többen várnak el tőlük irreális árakat és tarthatatlan határidőket.
Miközben az AI-t egyrészt a chipek, a modellek és a szabályok alakítják, legalább ennyire meghatározó, milyen forrásokból merítenek a rendszerek, és milyen intézmények garantálják a tudás hitelességét.
Egyre nagyobb szerepet szánna a platformján a mesterséges intelligenciának a Spotify. A cél, hogy növelje előfizetéses felhasználói táborát. Többen viszont attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia bevonása olyan változásokat indít majd el, amelyek esetleg kezelhetetlenek lesznek.
Üzleti titkok ellopása miatt perelte be nemrégiben az Apple az OpenAI-t, a ChatGPT mögött álló fejlesztőt. Az OpenAI sem várt sokat a válasszal, és miközben boszorkányüldözést emleget, a bíróságon kívül a nyilvánosságot is maga mellé állítaná.
Korábban még úgy volt, hogy csak jövőre debütál az Apple kamerával felturbózott fülese, az Airpods újabb generációja. Nemrég viszont olyan és elég megalapozottnak tűnő hírek érkeztek, hogy akár már szeptemberben megismerheti a világ az újdonságot, pontosabban annak egyik változatát.
Kaszinós hirdetések, kamuoldalak terjednek a népszerű előadó képeit, videóit felhasználva – erre ő maga hívta fel a figyelmet az igazi közösségi oldalán.
A szélsőjobboldali véleményvezérek, algoritmusok és botok hihetetlen sebességgel népszerűsítik az antiszemitizmust, ami megmérgezi az elméket, és veszélybe sodorja a zsidókat, írja az Amerikában dolgozó világhírű brit történész.
Falják az energiát, elkapkodják az elektronikai alkatrészeket és – messze nem utolsósorban – elképesztő mennyiségű vizet fogyasztanak a mesterséges intelligencia térnyerésével megszaporodott adatközpontok. Egy amerikai kutatás érdekes hasonlatot tárt fel, hogy érzékeltesse, mit is jelent vízmennyiségben az, hogy ezek az adatközpontok működhetnek.
Igazi történelmi rejtélyt oldott meg nemrég a mesterséges intelligencia. Bár a régészek gyanították egy múzeumban őrzött mészkő darabról, hogy valójában társasjáték volt, azonban nem jutottak valójában dűlőre vele. Az AI viszont most pontot tett az ügy végére.
Egy nemrégiben publikált felmérés szerint az iPhone-t használók egyre kevésbé váltanak Androidra, és az Androidról iPhone-ra váltók száma is csökken, vagyis a két operációs rendszer felhasználói között alig van mozgás. Úgy is mondhatnánk, mindenki elégedett a saját ökoszisztémájával.
Az Nvidia jelenleg a világ legértékesebb vállalata, köszönhetően videókártyáinak, amelyekből nem lehet eleget gyártani a mesterséges intelligencia számára. A vezetőség akár hátra is dőlhetne és csak számolná a bevételt, azonban ennél jóval nagyobb a stratégiai érzék bennük. Felforgatnák a szerverpiacot, méghozzá azzal, hogy az eddigiektől eltérően kezelnék a processzorokat.
A mesterséges intelligencia (AI) gyors fejlődése még veszélyesebbé teszi a kiberfenyegetéseket, miközben a vállalati eszközök jelentős része szinte védtelen a digitális betörésekkel szemben – állapítja meg az EY friss, globális kutatása. Az online bűnözők könnyen kihasználhatják a cégek sebezhetőségét, a döntéshozóknak legfeljebb 1,5 éve maradt arra, hogy felkészüljenek az új generációs támadásokra.
Egy befektetés vagy üzleti tevékenység csak akkor lehet hosszú távon sikeres, ha nemcsak a sztorit adja el, hanem tartósan növekvő bevételeket generál a piaci szereplőknek. Kérdés, a mesterséges intelligencia képes-e erre. Kovács Ádámnak, a Gránit Alapkezelő nemzetközi kapcsolatok szakértőjének írása.
