Az amerikai légierő egyik legfontosabb új fegyvere nem egy rakéta, nem is egy új vadászgép, hanem egy számítógép lesz. Ez a szuperkomputer viszont unikum a maga nemében: olyan feladatokat tud majd egyetlen nap alatt megoldani, amelyekhez egy átlagos laptopnak 500 évre lenne szüksége.
Ha a mesterséges intelligencia forradalmának legnagyobb nyertese kerülne szóba, sokan azonnal és jogosan a világ vezető grafikusprocesszor-gyártójára, az Nvidiára gondolnak. Most viszont egy másik nagy név kívánja megszakítani ezt az egyeduralmat: a Qualcomm is belépne az AI piacra.
Nem lekicsinylésnek szánta, de az lett belőle.
Amikor azt hinnénk, tovább már nem lehet lefelé menni a számokkal, akkor kiderül, hogy dehogynem. Az IBM nem 2 vagy 1 nm-es technológiát mutatott be, hanem – először a világon – egy 0,7 nm-es chiparchitektúrát. A bejelentés egy olyan időszakban érkezett, amikor a chipgyártók minden eddiginél aktívabban keresik a módját annak, hogyan zsúfoljanak egyre több számítási teljesítményt egyre kisebb helyekre.
Egy önéletrajz sorsa ma gyakran néhány másodperc alatt eldől. A HR-esek szerint egy CV-re átlagosan 6–8 másodperc jut az első szűrés során – és ez még azelőtt megtörténik, hogy valódi interjúra kerülne sor.
A civilek segítségével épített adatbázis később segíthet abban, hogy gyorsabban és pontosabban lehessen követni a különböző szúnyogfajok terjedését, ezzel támogatva a járványügyi készültséget is.
Az év legjobban várt tőzsdei eseménye volt a SpaceX parkettre lépése. Már az első egy hét őrült érdeklődést és volatilitást is hozott, és ez a második hétre sem változott.
A Fidesz legendás agyérgörcs-specialistája ezúttal a balliberális siserehadon húzta föl magát.
„Emberi jogok elleni bűntettnek” titulálta a korabeli média a biztonsági öv megjelenését. Szerencsére nagyot fordult a világ, az új autós biztonsági megoldások szép számmal tűnnek fel a járművekben. Néhány rövidítést és funkciót különösen érdemes figyelni vásárlásnál.
Sokakat sokkoló kijelentést tett az Xbox frissen kinevezett igazgatója. Állítása szerint a hardvergyártási költségek és a valós bevételek között már akkora, fenntarthatatlan szakadék tátong, amit lehetetlen lesz a mostani módszerekkel áthidalni.
Óriási lehetőségeket rejt magában a negyedik ipari forradalomként emlegetett, alapvetően automatizációra és robotikára építő technológia a gyártó cégek körében, azonban az elterjedést nemcsak a magas költségek, hanem a dolgozók és a vezetők felkészületlensége is gátolja.
Többször és több okból is megkongatták már a vészharangot a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Az ENSZ új jelentése is meglehetősen ijesztő: miközben számszerűsíti az AI környezeti költségeit, egy már jól ismert paradoxonra is felhívja a figyelmet.
A lakáskár bejelentésétől a kifizetésig a teljes ügyintézési folyamatot mesterséges intelligencia végzi az UNIQA Biztosítónál. NiQA a hét minden napján 24 órában áll az ügyfelek rendelkezésére, akik hamarosan már a viharkárokkal és az autós biztosításokkal kapcsolatban is segítséget kaphatnak az új virtuális asszisztenstől. Kurtisz Krisztiánnal, az UNIQA vezérigazgatójával az AI-kárrendezés menetéről, az ügyfelek visszajelzéseiről és a technológiában rejlő további lehetőségekről beszélgettünk.
Egy keddi kiskereskedelmi konferencián Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára ismertette a szektor helyzetét és utalt arra, hogy a versenyromboló intézkedések, például az árrésstop vagy a különadó kivezetéséről folynak a tárgyalások a kormánnyal, amely nyitott a párbeszédre. Egyelőre korai lenne időpontot mondani a szóban forgó szabályozások megszűnéséről, igaz, a kiskereskedelmi szereplők szerint az árrésstop kivezetésére most kínálkozik a legjobb alkalom.
Váratlan fordulatot vett a McKinsey mesterséges intelligenciáról szóló jelentésének bemutatója: miután elhangzott, hogy az AI mennyire komoly kitörési pont a gazdaságban, nagy magyar cégek vezetői kezdtek el arról beszélni, hogy túl sok csodát várnak az új technológiától, de sokan még csak költségcsökkentésre használják, arra sem igazán jól.
Hol húzódik ma a határ ember és gép, klasszikus és digitális művészet között? HAász Ágnessel, a Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) elnökével, Spitzer Fruzsinával, a szervezet alelnökével és Ruzsa Dénessel, a MET szakmai tanácsadójával, egyben digitális eszközökkel aktívan dolgozó alkotókkal beszélgettünk arról, hogyan változtatja meg a technológia a művészetet, az emlékezést és akár az emberi kapcsolatokról alkotott képünket is. Kevesebbet ér-e egy digitális alkotás, mint egy hagyományos technikával készült mű? Lehet-e a mesterséges intelligencia alkotótárs, vagy akár a gyász feldolgozásának eszköze?
Kapóra jöhetett sok hackernek a mesterséges intelligencia tudása, hasznos „segítőre” leltek benne. Azonban mi történik, ha maga az AI válik hackerré? Egy nemzetközi kutatócsoport ijesztő lehetőséget vázolt fel, egy olyan számítógépes férget hoztak létre, amelyet mesterséges intelligencia hajt, és amelyik a környezetéhez igazodva változik, így tulajdonképpen megállíthatatlan.
Míg egyfelől roppant kényelmes, hogy kérdéseinkkel azonnal a mesterséges intelligenciához fordulhatunk, azonban „ingyenebéd” ezúttal sincs. Egyre több – jó esetben csak – kellemetlenség derül ki az AI mögött álló adatközpontokkal kapcsolatban, és az emberek emiatt egyre ellenségesebbekké válnak velük szemben. Amerikában mindössze néhány hónap alatt lett drámai változás zajlott le ez ügyben.
Bemutatták az Európai Parlament technológiai szuverenitás csomagját, amivel jelentősen csökkentenék az EU Amerika és Kína felé fennálló, óriási mértékű kitettségét. Felpumpálnák az EU-s felhőszolgáltatásokat, újra nekifutnának a chipgyártás pörgetésének és vörös szőnyeget terítenének a nyílt forráskódok elé. Mindezt tíz év alatt több százmilliárd euróból.
Itt a nyár és vele együtt a szokásos kellemetlenség, a bosszantó szúnyogtámadások. Egy számítógépes látással foglalkozó szakembernek elege lett ebből, azonban nem a többé-kevésbé, de inkább kevésbé hatásos eddigi módszerekhez fordult, hanem a mesterséges intelligenciától kért segítséget.
