Sok szó esik a magyar egészségügy alulfinanszírozottságáról, de ez valójában csak a probléma egyik része. A bajok között van olyan is, amelyért nem az állam vagy az orvosok tehetők felelőssé. Vélemény.
Átlagosan 12 perc jut egy betegre, még az ellátott körzetekben is romlik a betegek ellátása azzal, hogy egyre több praxist hagynak ott a háziorvosok.
A házi-, gyermek- és fogorvosok 90 százaléka csatlakozott már a praxisközösségekhez, az új rendszerből azonban a betegek alig érzékelnek valamit. Szűrővizsgálatok vannak ugyan, de reumatológushoz, kardiológushoz vagy neurológushoz ugyanúgy a szakrendelésen kell sorba állni. Holott a feladatok egy részét a második szakvizsgával rendelkező háziorvosok is el tudnák látni. A lehetőség megvan, a pénz viszont nincs, így nem történik semmi. Az érintettekkel folytatott beszélgetésből úgy tűnik, a pénz nem is oldana meg mindent.
Az egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás fejlesztésére biztosított támogatásból szinte fele-fele arányban részesültek fideszes és ellenzéki vezetésű kerületek.
A miniszter szerint, ha egy háziorvosnak van egy kardiológus szakvizsgája is, akkor akár a rendelőjében is végezhet EKG-t.
A működéstől a finanszírozásig megújítaná az alapellátás jelenlegi rendszerét a Magyar Orvosi Kamara frissen közzétett javaslata, amelyet a belügyminiszter kérésére vittek a napokban Pintér Sándornak. Egyetlen dolog viszont kimaradt belőle, és meglepő módon éppen az, ami miatt a belügyminiszter egyáltalán nekilátott az ágazat „átvilágításának”.
A két világháború közötti felállást kombinálná a Kádár-éra rendszerével az alapellátásban a belügyminiszter a MedicalOnline szerint.
Süket fülekre találtak a politikusoknál, ezért kezdtek figyelmeztető akcióba az egészségbiztosítási pénztárral szerződött magánfogorvosok. Szószólójuk, Nagy Ákos szerint az igazságérzetük diktálta a lépést, a megbecsülés hiánya miatt. A fogorvos portrénkban azt is elárulja, milyen az, amikor neki kell beülnie egy kollégája székébe, páciensként.
November 1. helyett jövő július 1-től kapnak 8 százalékos béremelést az egészségügyi szakdolgozók és védőnők, egyúttal az alapellátásban foglalkoztatott védőnőkre is kiterjesztik „az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok” hatályát – olvasható egy hétfő este kiadott kormányhatározatban.
A Népszava birtokába került tervezet szerint járási központokba szerveznék a háziorvosokat, védőnőket, fogorvosokat és az alapellátási ügyeleteket.
Erősítenék az alapellátást, évi 350 milliárd forinttal növelnék az egészségügyi kiadásokat, és pénzügyileg is ösztönöznék a szűrővizsgálatokon való részvételt - ez derül ki a Momentum csütörtökön megjelent egészségügyi víziójából.
Ónodi-Szűcs Zoltán szerint az elmúlt hat év nyertese az egészségügyön beül az alapellátás volt Magyarországon.
Az egészségügyi kormányzat becslése szerint egy átlagos háziorvosi praxis havi finanszírozása 70-80 ezer forinttal, a védőnői szolgálatoké pedig 25 ezer forinttal nő novembertől.
