#alaptörvény



MSZP: bűzlik az alaptörvény az intézményes korrupciótól

Az MSZP szerint már az alaptörvény is "bűzlik" a személyes jogalkotástól és az "intézményes korrupciótól". Ezt Harangozó Tamás mondta hétfőn újságíróknak arra reagálva, hogy az Országgyűlés kétharmados törvényben készül rögzíteni a volt köztársasági elnökök állami juttatásait.


Bebetonoznák Schmittet az alkotmányba

Beleírná Schmitt Pál volt államfőt - illetve javadalmazásának feltételeit - az alaptörvénybe Matolcsy György új javaslata, amelyet a nemzetgazdasági miniszter az alaptörvény egyéb, többek között a jegybankot is érintő módosításainak zárószavazása előtt nyújtott be pénteken.


Hétfőn átírhatják az új alaptörvényt

Háromnapos ülést tart az Országgyűlés jövő héten, hétfőn, kedden, illetve szerdán. Első alkalommal módosíthatják az év elején hatályba lépett alaptörvényt, továbbá átírhatják az államfő által megfontolásra visszaküldött médiaszolgáltatást szabályozó törvényszöveget.


Észak-Korea atomhatalomnak nevezi magát az alkotmányban

Észak-Korea újonnan módosított alkotmányában először szerepel hivatalosan, írott formában az a kitétel, hogy az ország "nukleáris hatalom". Emiatt az eddiginél is nehezebbé válnak a nemzetközi közösség erőfeszítései, hogy meggyőzzék Phenjant atomprogramjának elhagyásáról - jelentette csütörtökön az AFP.


Az átláthatóság véd, ha nem is gyönyörködtet

Kinek és miért fontos, hogy az állami cégek ügyei nyilvánosan hozzáférhetők legyenek? Meddig kiskapuzhat a jogszabályi kötelezettségek között a Magyar Villamos Művek? Valóban előrelépést hozott az átláthatóság értelmezésében az alaptörvény? Két civil szervezet szakemberét, Koritár Zsuzsannát, az Energiaklub projektvezetőjét, és Hüttl Tivadart, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi és információszabadság programvezetőjét kérdeztük.




Lepasszolta Orbánék labdáját az AB

A parlamentnek passzolta át a labdát az Alkotmánybíróság (AB) azzal az indítvánnyal kapcsolatban, amelyben Navracsics Tibor az alaptörvény értelmezését kérte az AB-tól a sajtótermékek felügyetét illetően.



Kormányt is buktathat Schmitt utódja - mit tesz majd az új elnök?

Akárki kerül is április végén Schmitt Pál helyébe, a kinevezések terén alig akad majd dolga 2017-ig: az elmúlt két évben a legtöbb független intézmény vezetőjét már leváltották, és az újak mandátumát 9 évre meghosszabbították – tehát még az új államfőnél is hosszabb ideig lesznek hivatalban. Ugyanakkor az új törvények szerint képtelen lesz megvédeni az intézményvezetőket a politikusok támadásaival szemben, viszont az államfő kapott egy olyan jogkört, amivel akár meg is buktathatja a kormányt és a miniszterelnököt. Megnéztük, mihez van joga Orbán Viktor jelöltjének, és mit nem tehet meg.


Kerényinek "a fejét kellene lecserélni"

Kerényi Imre körlevélben hívta fel a napokban a figyelmet arra, hogy a hivatalokban nagyobbra kellene cserélni az Alaptörvény Asztalát. A heol.hu megkérdezte, mit szólnak az ötlethez a megyei jegyzők.



Mit is jelent Schmitt „sérthetetlensége” valójában?

Schmitt Pál plágiumügyével és lemondásával kapcsolatban Orbán Viktor a köztársasági elnöknek az Alaptörvényben foglalt személyes sérthetetlenségére hivatkozik. Mindez valójában az államfő megerősített mentelmi jogát jelenti: amíg betölti e tisztséget, nem indítható ellene büntetőeljárás. Az LMP által kezdeményezett megfosztási eljárás kulcsa Schmitt eddigi rádióinterjúi lehetnek.


A Fidesz nem Schmitt Pál lemondását könnyíti meg

A tavalyi alkotmányozásból adódó jogalkotási rutineljárás miatt kell változtatni a parlament működési szabályain, és nem Schmitt Pál leváltására vagy lemondására készülnek az előírások módosításával – mondták az Országgyűlés előtt fekvő, a köztársasági elnök jogköreit is érintő tervezetekről a Fideszben. A napokban olyan hírek jelentek meg, hogy a módosítókkal a plágiumügybe keveredett államfő elmozdítását akarják megkönnyíteni. A Fideszben továbbra is tabu a Schmitt-ügy.





72 ezren tették ki a dedikált alaptörvényt a kredencre

A szeptember elseje és február vége között eltelt fél évben a nyolcmillió választópolgár közül alig több mint 72 ezer igényelte Magyarország dedikált alaptörvényét – írta keddi számában a Népszava a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közlésére hivatkozva.