Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának küldött válaszlevélben fejtette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a magyar kormány álláspontját a javasolt alaptörvény-módosítással, illetve Jagland arra vonatkozó kifogásaival kapcsolatban.
Thorbjorn Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára szerdán felszólította a magyar kormányt, hogy halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság. "Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével" - áll Jagland szerdai nyilatkozatában. A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített.
"Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány az Alkotmánybíróság felülbírálására kívánja felhasználni kétharmados parlamenti többségét, és ez veszélyeztetheti a fékek és ellensúlyok demokráciákon belüli alapelvét" - fogalmazott Thorbjorn Jagland. A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezeti azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített.
A kérdéskör olyannyira összetett, hogy azt szakértőknek kell megvizsgálniuk, ezért szükség van arra, hogy véleményt alkosson az ET égisze alatt működő alkotmányjogi szakértői testület, a Velencei Bizottság - tette hozzá. Jagland amiatt is aggodalmának adott hangot, hogy az átfogó módosítást már jövő hétfőn el akarják fogadni. "Ez nem hagy teret a szakértői véleményezésnek, illetve a megfelelő eljárásnak Magyarországon" - állapította meg. Felszólította a magyar kormányt, hogy halasszák el a szavazást, és kifejezte meggyőződését, hogy a Velencei Bizottság a lehető legrövidebb időn belül áttekinti a szöveget.
Navracsics Tibor csütörtöki keltezésű válaszlevelében - amelyet a tárca az MTI rendelkezésére bocsátott - Navracsics emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberi döntésében nem tartalmi vizsgálat nyomán semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó, úgynevezett átmeneti rendelkezések egy részét, hanem mert azt állapította meg, hogy ezek a rendelkezések nem átmeneti jellegűek. Ennek nyomán most az alaptörvény-módosítási javaslatok e rendelkezéseknek az alaptörvénybe való beemelését célozzák. A magyar miniszterelnök-helyettes a levélben kifejtette jogi érveit a módosítási javaslatok tartalma mellett, és jelezte, hogy az ET-főtitkár rendelkezésére áll az esetleges további kérdések tisztázása érdekében.
Thorbjorn Jagland közben a német konzervatív lap, a Frankfurter Allgemaine Zeitung csütörtöki számában megjelent beszámolóban elmondta: felszólította a miniszterelnök-helyettest és az Országgyűlés elnökét, hogy vessék latba befolyásukat az alaptörvény jövő hétfőre tervezett módosításának elhalasztása céljából, annak érdekében, hogy több idő maradjon a javasolt módosítások megtárgyalására. Hozzátette: az ügyet az ET égisze alatt működő alkotmányjogi szakértői testület, a Velencei Bizottság elé kívánja terjeszteni.
Az ET-nek azzal kapcsolatban vannak aggályai, hogy a módosításokat össze lehet-e egyeztetni a jogállamiság elvével - mondta Thorbjorn Jagland. Kifejtette: az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések újbóli bevezetésének szándéka azt a benyomást kelti, mintha a kormány a kétharmados parlamenti többségére támaszkodva felül akarná bírálni az Alkotmánybíróságot, ami " veszélyeztetheti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét egy demokráciában" - fejtette ki.
Az ET főtitkára hozzátette: "meglepő és csalódást keltő", hogy az Országgyűlés nem tervez olyan szabályozást, miszerint nem lehet újraválasztani az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, holott a kormány biztosította őt arról, hogy egy periódusra korlátozzák az OBH elnökének hivatali idejét. Az OBH elnökének ügyáthelyezési jogával kapcsolatban elmondta: abból indul ki, hogy ez korlátozott idejű jogkör, arra az időre szól, amíg az új bíróságok megalakítása révén enyhül a munkateher a túlterhelt bíróságokon, különösen Budapesten.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
