Szorítja az idő a kormányt, hiszen az őszi ülésszakból már csak három ülés van hátra, és - hacsak nem kezdeményeznek rendkívüli ülésszakot - december 11-én pihenni tér az Országgyűlés. Épp ezért a kormány szeretné felpörgetni a munkát: pénteken este 11 törvényjavaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé, és a hétfői házbizottság valószínűleg négynaposra bővíti az ülést, vagyis csütörtökön meg is kezdik a friss javaslatok tárgyalását.

A most benyújtott törvények közt vannak nagy jelentőségű és terjedelmű javaslatok, mint például az új büntető törvénykönyv hatály lépéséhez szükséges átmeneti intézkedéseket tartalmazó jogszabály, vagy az „Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról” címet viselő, indoklással együtt 77 oldalas salátatörvény, amely egyszerre foglalkozik a szén-dioxid kvótakereskedelemmel, a távhőszolgáltatással és a tervezett új atomerőmű miatt a közbeszerzési szabályokkal is.

Atom, dohány és egészségügy

Az atomenergia téma lesz már hétfőn, az interpellációk közt is, amikor a jobbikos – és valószínűleg atompárti - Kepli Lajos azt kérdezi a fejlesztési minisztertől, hogy „Hogyan akadályozza majd meg a kormány az energiaárak növekedését, ha tényleg leépül az európai nukleáris energia piaca”. Az MSZP-s Tóth Csabát inkább az állami dohánymonopólium működése érdekli, legalábbis „Dohánypályázat, ami van is, meg nincs is!” című interpellációja alapján.

Túry Gergely

„Meddig lesz az egészségügy szegényellenes?” – kérdezi majd az LMP-s Szilágyi László. A kormánypárti öninterpelláció műfajában egyszerre kerül napirendre az EU és a mezőgazdaság kérdése, amikor a fideszes Pócs János azt kérdezi: „Mit szándékozik tenni a kormány, hogy a közvetlen mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó átmeneti időszak leteltével a nemzeti kiegészít támogatások kivezetését követően az érintett ágazatok elkerüljék a jelentős támogatás-csökkentést?”

Vita a közműszolgáltatásokról

Ebben a ciklusban eddig 11 politikai vitát kezdeményeztek az Országgyűlésben, de novemberben felgyorsultak az események, és minden hétre jutott egy: vitanapot tartottak a köznevelésről, az államadásságról majd a cigányság helyzetéről is. A most következő ülésre is jut egy kezdeményezés: kedden a fideszes Zsigó Róbert kezdeményezésére „A fogyasztó mindenek előtt - a közműszolgáltatások helyzete” címmel rendeznek vitát.

Erre rímel az MSZP törvényjavaslata az „Összefogás a Fagyhalál Ellen Alapról”, amelynek napirendre vételéről hétfőn szavazni fognak a képviselők. Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság két hete meglepő módon tárgysorozatba vette javaslatot, de a parlamenti többség a sürgős tárgyalást már nem támogatta. Ennek ellenére sem lehetetlen, hogy meg ezen a héten tárgyalják, pedig ellenzéki indítványt csak a legritkább esetben támogatnak a kormánypártok.

Karbantartás a bezárásra ítélt Vértesi Erőműben

Túry Gergely

Az indoklás általános része felér egy, az Orbán-kormány szociális- és energiapolitikája elleni vádirattal, de a javaslat lényege, hogy az Országgyűlés létrehozná az „Összefogás a Fagyhalál Ellen Alapot”. Ebből aztán a „kihűlés által okozott tragédiák megelőzése érdekében” 25-50 ezer, különös méltánylást igénylő esetben pedig százezer forintos támogatást nyújtanának olyan védendő fogyasztónak, akiknél díjtartozás miatt már elzárták a gázt vagy kikapcsolták az áramot.

Az alapot az úgynevezett szénfillérekből töltene fel. A szénbányászat támogatására minden kilowattóra áram után 19 fillért fizetnek a fogyasztók, amelyet azonban az MSZP szerint nem lehet odaadni az utolsó, már bezárásra ítélt szénbányának, mert a kormány nem szerezte meg az EU jóváhagyását. Ennek ellenére a szénfillérek ott vannak minden áramszámlán, így az MSZP szerint mára 10 milliárd forintnak kell lennie a villamosenergia-rendszert irányító Mavir Zrt. számláján.

Jön a regisztráció

A hétfői nap legfontosabb szavazása a sokat vitatott választási törvény elfogadása lesz. Az előzetes regisztrációt bevezető jogszabályról már a múlt héten szavazni kellett volna, de akkor még nem készült el az úgynevezett egységes javaslat, vagyis a módosításokkal egybe szerkesztett szöveg. Szinte biztos, hogy a javaslat még az utolsó pillanatban is módosulni fog, hiszen a szöveg helyenként önmagának is ellentmond.

Az MSZP kezdeményezésére végül név szerint szavaznak majd a javaslat elfogadásáról, ami elég hosszú folyamat: a jegyzők sorba felolvassák a képviselők neveit, mire nekik fennhangon kell közölniük, mi a szavazatuk. Valószínű, hogy az ellenzéki képviselők – főleg az LMP-sek, akik legutóbb kék cédulákkal szórták tele az üléstermet – valamilyen látványos akcióval is készülnek az általuk elutasított javaslat elfogadásának alkalmából.

Stiller Ákos

Zárószavazásra került az iskolák állami átvételéről szóló törvényjavaslat, amely korábban a kormánypártok soraiban is vitákat generált. Fideszes képviselők több mint száz módosító indítványt nyújtottak be a javaslathoz, de ezek többségét a kormány nem támogatta, majd a frakciófegyelem jegyében a többség leszavazta. A kivételek közé tartozik az a javaslat, amely értelmében az állami fenntartónak kell majd fizetnie az iskolabusz költségeit.

Várhatóan elfogadják az idegenrendészeti törvény Rogán Antal fideszes frakcióvezető által benyújtott módosítását is. Ennek lényege, hogy kivételeznének azokkal a nem EU-s polgár (állítólag elsősorban kínai) befektetőkkel, akik legalább 250 ezer euró értékben vesznek magyar állampapírt. Az eredeti javaslat annyiban finomodott, hogy a befektetők nem egyből letelepedési engedélyt kapnak, hanem először csak tartózkodási engedélyt, majd egy fél év múlva kérhetik a letelepedést.

Szemét, ügynökök és alaptörvény

Szavazásra kerül a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött hulladéktörvény is. Az államfő mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy a jogszabály hatósági jogkörrel ruházta fel az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft-t, de nem rendezte az eljárás és az az elleni jogorvoslat részletes kérdéseit. A zárószavazás előtt ezért úgy módosítják a törvényt, hogy ezeket külön jogszabályban kell kifejteni.

Az LMP-s Schiffer András ismét nekifut az ügynökügyeknek. A korábbi kudarc után ismét benyújtotta „Az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló” törvényjavaslatát, amelye a bizottság nem vett tárgysorozatba, vagyis tárgyalni sem kíván róla. Ilyen esetekben az előterjesztő a plenáris üléstől kérheti, hogy mégis vegyék tárgysorozatba a javaslatát, de ellenzéki indítványok esetében a sikerre csak nagyon kicsi az esély.

A javaslat még be sincs nyújtva, de a napirenden már szerepel, hogy szerdán az Országgyűlés megkezdi az harmadik módosításának tárgyalását. Ez várhatóan kibővíti a sarkalatos törvények körét, hogy a már a parlament előtt lévő, a kormánypártok soraiban is vitákat generáló földtörvény is kétharmados legyen. Ennek célja valószínűleg az, hogy egy jövőbeli, nem fideszes vezetésű kormány ne tudja megváltoztatni a törvényt.