szerző:
Kovács Áron
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Miközben a kormány újabb nemzeti konzultációval legitimálná a hajléktalanokkal szembeni fellépést, az Alkotmánybíróság a korábbi büntetések felülvizsgálatára utasította a hatóságokat. Országos statisztika nincs, de egy-egy helyen biztosan sportot űztek az utcán élők feljelentéséből, volt, akit negyvenszer írtak fel a rendőrök. Bár a kormányfő még az alaptörvény módosításától sem riad vissza, az alkotmánybírósági határozat sorai közt ott rejtőzik a jogilag helyes megoldás.

„Jelentem, hogy szolgálatom teljesítése során fenti időben megjelentem Zalaegerszeg (…) szám előtt, a tömbház sarkánál, ahol azt tapasztaltam, hogy a fenti személy feküdt a földön, a feje alatt egy szivacs, a teste alatt egy kartonpapír volt látható” – idén júliustól szeptemberig majdnem negyven alkalommal vetettek papírra a zalaegerszegi rendőrkapitányság járőrei ehhez hasonló mondatokat.

A rendőrök ugyanis sorozatban jelentettek fel egy hajléktalant, aki pechjére mindig ugyanott töltötte az éjszakát. A 63 ezer lakosú Zalaegerszegen egyébként is buzgón léptek fel a rendőrök a hajléktalanok ellen: a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet által kikért adatok szerint 2012. április 15. (az új törvény hatálybalépése) és november 14. közt 166 alkalommal indult eljárás hajléktalanok ellen, akikre összesen több mint 1,9 millió forint bírságot szabtak ki.

A budapesti I. kerülettől kérni sem kellett az adatokat: a Várnegyed című lap szeptemberben győzelmi jelentésként közölte, hogy „a közterület életvitelszerű használatával kapcsolatban harmincegy fővel szemben, összesen egymillió hatszázezer forint helyszíni bírság kiszabására került sor”. Az önkormányzat szerint egyébként „javul a hajléktalanhelyzet”, hiszen „közel száz fedél nélkülit állítottak elő a kapitányságra”.

©

Eltörlik a büntetéseket

A buzgó rendőröknek, közterület-felügyelőknek és a szabálysértési irodák munkatársainak azonban most el kell kezdeniük felülvizsgálni határozataikat, miután az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kiegészítette korábbi határozatát, amellyel megsemmisítette az utcán élők büntetését lehetővé tevő törvényi rendelkezést. A határozat kiegészítése értelmében a hatóságoknak felül kell vizsgálniuk minden, a megsemmisített jogszabály alapján hozott korábbi döntésüket.

Bár arról nincs országos összesítés, hogy az Ab keddi döntése hány embert érint, de a hvg.hu által megkérdezett, a hajléktalanok ellátásával foglalkozó szakemberek szerint tömegesen osztogatták a helyszíni bírságokat. A Város Mindenkié Csoport utcajogász programjának dolgozó egyik ügyvéd szerint ugyanis az volt a leggyakoribb, hogy a hajléktalanok elismerték a szabálysértést, kaptak egy csekket a helyszíni bírságról. Mivel ezt nem fizették be, elvileg elzárásra is változtathatták volna a büntetésüket, de a jogász nem tud olyan esetről, amikor valaki fogdába került volna.

„Volt néhány olyan ellátottunk, akiket egy napon belül többször is feljelentettek” – mondta a hvg.hu-nak a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének egyik munkatársa. Tapasztalatai szerint a rendőrségnek sikerült majdnem minden, általuk ellátott hajléktalant legalább egyszer feljelenteni, de három-négy ember esetében kiemelt volt a rendőri aktivitás. Ráadásul nem is a „legproblémásabb” személyek voltak a rendőrök céltáblái, hanem azok, akik rendszeresen ugyanott húzták meg magukat.

Ragaszkodnak a bírságokhoz

Az Ab határozata szerint a legnagyobb gond a megsemmisített törvénnyel az volt, hogy nem valamilyen, a társadalomra veszélyes cselekményt tett büntethetővé, hanem egy élethelyzetet, magát a hajléktalanságot. hasonló, büntető jellegű jogalkotásnál ugyanis meg kell határozni azokat a szándékosan, vagy gondatlanságból elkövetett cselekményeket, amelyeket a törvény megtilt, de a hajléktalanok ügyében ez elmaradt, a törvény gyakorlatilag objektív felelősséget teremtett.

A kormánypártok azonban nem osztják az Ab aggodalmát, sőt ragaszkodnak hozzá, hogy a hatóságok valamilyen formában felléphessenek a hajléktalanok ellen. „Életszerűtlennek tartom az Alkotmánybíróság döntését, de köteles vagyok tiszteletben tartani. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez egy rossz szabály, következésképp szeretném megváltoztatni” – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn a parlamentben, Szabó Tímea LMP-s képviselő azonnali kérdésére válaszolva.

Orbán Viktor meglátogat egy budapesti hajléktalanszállót
©

A kormányfő azt ígérte, újabb nemzeti konzultációt indít hajléktalanügyben, ezúttal a megyei jogú városokban, és ha ezen a többség véleménye „eltér attól, amit az Alkotmánybíróság helyesnek tart, akkor olyan alkotmányos szabályokat fogunk ide beterjeszteni, amelyek jogszerűen lehetővé teszik, hogy a többség akarata jogszerűen érvényesüljön”. Kormányzati forrásból ugyanakkor a hvg.hu úgy értesült, a jogalkotási feladatot már megkapta az igazságügyi tárca, konzultáció csak a módosítás legitimálását szolgálja.

Bár a kormánypárti kommunikáció elsősorban a hajléktalanok fagyhaláltól való védelmét szokta kiemelni, Orbán a parlamentben nyíltabban fogalmazott: „a hajléktalanság mint élethelyzet nem ok arra, hogy elviselhetetlenné tegyük a többi, nem hajléktalan emberek életét”. Ezzel arra utalt, hogy az embereket egyszerűen zavarják a hajléktalanok, és valószínűleg sokan nem bánnák, ha hatósági eszközökkel lépnének fel ellenük (a hajléktalanok büntetésében élen járó Józsefvárosban tavaly egy népszavazáson – alacsony részvétel mellett – a szavazók 88 százaléka támogatta a tiltást).

Mit véd, mit tilt?

Bár Orbán még az alaptörvény módosítását sem zárta ki, az alkotmánybírósági határozat indoklásának figyelmes elolvasásával a kormány szakemberei e nélkül is megtalálhatják a megoldást. Először is meg kell határozni, mi az az érdek, amit egy büntető jellegű törvény védeni akar. A közrend védelme elvileg lehet olyan alkotmányos érdek, ami indokolhatna hasonló szabályozást – írta az Ab –, de önmagában az, hogy valaki a közterületen él, még nem feltétlenül veszélyezteti a közrendet.

Az Ab arra is felhívta a figyelmet, hogy sem a „közterület belterülete”, sem az „életvitelszerű lakhatás” nem elég pontosan meghatározott fogalmak. Nem egyértelmű például, hogy már az is szabálysértés-e, ha valaki egy padon alszik, vagy csak az, ha a hajléktalan a nappalait és az éjszakáit is az utcán tölti. „Az érintettek számára nem egyértelmű, mely magatartásukkal követnek el jogsértést, és magában hordozza a jogalkalmazók önkényes jogértelmezésének lehetőségét” – áll az indoklásban.

A védett érdek, illetve a tiltott magatartások pontos meghatározásával viszont elvileg lehet olyan szabályozást alkotni, ami átmehet az Ab szűrőjén is. Ha például megszabják, hogy hol nem alhatnak hajléktalanok, akkor lesz lehetőségük elkerülni ezeket a helyeket, vagyis nem követnek el szabálysértést. Ugyanígy, ha meghatározzák, hogy nem italozhatnak bizonyos helyeken, vagy nem vihetnek le kutyát az aluljáróba, akkor ezek világos szabályok, amiket be lehet tartani, így be is lehet tartatni.

Tiltott hintázás, kötelező fűnyírás

Egyes kormánypárti politikusok, nyilatkozataik alapján nem is annyira a szabálysértési törvény hajléktalanokra vonatkozó részének megsemmisítését kifogásolják. Fájóbb lehet számukra, hogy az Ab megsemmisítette az önkormányzati törvénynek azt a rendelkezését is, amely alapján a helyhatóságok „tiltott, közösségellenes magatartásnak”  minősíthettek bizonyos dolgokat, amelyekért 50 ezer forint helyszíni bírságot, illetve 150 forint közigazgatási bírságot szabhatnak ki.

Ezt a furcsa jogintézményt az önkormányzatok azért kapták, mert az új szabálysértési törvénnyel elvesztették a jogot arra, hogy szabálysértésnek nyilvánítsanak bizonyos, nekik nem tetsző cselekményeket. Az Ab szerint viszont a jogalkotó átesett a ló túloldalára, és lehetőséget adott az önkormányzatnak arra, hogy önkényesen éljenek a felhatalmazással, és „a közösség érdekeinek valódi sérelme nélkül, állami kényszereszközökkel avatkozzon be a területén élő polgárok életébe”.

Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, arra jó példákat szolgáltat az Index által összegyűjtött helyi rendeletek, amelyek nem csak a hajléktalanok ellen léptek fel: Csörögön például tilos lett köztéren labdázni, vagy bódult állapotban a földre feküdni. Hódmezővásárhelyen előírták, milyen hosszú lehet a fű, és megtiltották a 14 évesnél idősebbeknek a hintázást. Miskolcon a porrongy óvatlan kirázása miatt is bírságot lehetett kiszabni a törvényi felhatalmazás alapján hozott helyi rendelet szerint.

Tanácsok a különvéleményben

A jogilag is helyes megoldást a kormánynak valószínűleg Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró különvéleményében kell keresnie. Azt ő is elismerte, hogy a hajléktalanok bírsággal való fenyegetése többnyire céltalan, de úgy vélte, hogy a vizsgált paragrafusok megsemmisítése helyett a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet kellett volna kimondani, és határidőt kellett volna szabni az Országgyűlésnek, hogy kijavítsa a törvényeket.

A megsemmisítés miatt ugyanis Dienes-Oehm szerint az önkormányzatoknak semmilyen jogi eszköze nem marad arra, hogy a közrend biztosítása céljából felléphessenek azokkal szemben, akik azzal, hogy sűrűn látogatott helyeken (például a metró aluljárókban) laknak, egyrészt zavarják a közterület rendeltetésszerű használatát, másrészt „egyúttal veszélyeztetik is az emberi életet, egészséget, illetőleg a környezet védelmét, valamint a vagyonbiztonságot”.

„Az önkormányzatoknak arra kellene felhatalmazást kapniuk, hogy az illetőségi körükbe tartozó közterületeken meghatározzák azokat a helyeket, ahol jogellenes és tilos az életvitelszerű ott tartózkodás” – írta az alkotmánybíró, aki szerint a tilalmat megszegőkkel szemben a hangsúlyt nem a büntetésre kellene helyezni, hanem „hatósági úton, ha szükséges kényszerintézkedéssel” el kellene őket távolítani. Azokkal szemben pedig, akik nagyon makacskodnak, lehetővé kellene tenni a büntetések alkalmazását is.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Még mindig meg lehetne oldani Bálint gazda XVI. kerületi díszpolgári címét

Még mindig meg lehetne oldani Bálint gazda XVI. kerületi díszpolgári címét

Érdekes kijelentést tett az LG, mi lesz így az összehajtható kijelzős okostelefonnal?

Érdekes kijelentést tett az LG, mi lesz így az összehajtható kijelzős okostelefonnal?

Mossa kezeit a Metropolitan Múzeum, és visszaadja a lopott szarkofágot Egyiptomnak

Mossa kezeit a Metropolitan Múzeum, és visszaadja a lopott szarkofágot Egyiptomnak

Beváltak a kamerák az illegális szemetelők lefülelésében

Beváltak a kamerák az illegális szemetelők lefülelésében

Orbán ma Izraelbe repül

Orbán ma Izraelbe repül

"Kunhalmi megint nekiszaladt az alytónak?" - máris mém lett az MSZP helyesírási bakijából

"Kunhalmi megint nekiszaladt az alytónak?" - máris mém lett az MSZP helyesírási bakijából