Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: "azt reméljük, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nevében ma a jövő Magyarországának alkotmányát, Európa egyik legjövőorientáltabb alkotmánytervezetét tudjuk beterjeszteni".

Az alkotmány szövegével, az új alaptörvénybe emelt, eddig alacsonyabb rendű törvényekben szabályozott témákkal kapcsolatban számosan megfogalmazták kétségeiket. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért többször is kifejtette, mit kifogásol az új alaptörvényben: a Fidesz alkotmánya megnehezíti a demokratikus politikai versenyt, gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, a választójog kiterjesztésével pedig indokolatlanul alakítja át a politikai közösség kereteit.

Sokat változtattak a március 14-én a Ház elé terjesztett normaszövegen maguk a kormánypártok is. A 101 paragrafusból álló tervezethez Lázár János és Harrach Péter frakcióvezetők (együtt vagy külön) nem kevesebb mint 113 módosító javaslatot nyújtottak be. Menet közben került be a szövegbe – akkor viszont mindjárt két külön fejezetbe is – az alkotmányos önvédelem joga, akárcsak a tényleges életfogytiglani börtön kiszabásának lehetőségét deklaráló passzus.

Ugyancsak utólag írták be a dokumentumba, hogy rendkívüli jogorvoslat címén korábban már jogerősen elítélt vagy felmentett vádlottakat újra bíróság elé lehet állítani – írja legfrissebb (2011/15) számában a HVG Kinek a kottája? című cikkében. A cikk írója, Babus Endre azt is hangsúlyozza: az alkotmány decemberben elkészült koncepcióját még a kereszténydemokrata értékek túlsúlya jellemezte, amit a fideszes többség a februári parlamenti vita során megszüntetett. Az alkotmányozás második félidejében a dokumentum néhány ponton már a nemzeti radikálisok ízlésének megfelelően módosult, miközben a vezető kormánypárt még tovább erősítette az egymással összefonódó törvényhozás és kormányzat pozícióját.

Vitákat kavart az is, hogy a vallásosság, illetve az arra való utalás hangsúlyosan szerepel majd az új alaptörvényben, amely az "Isten, áldd meg a magyart" Himnuszból kölcsönzött mondatával kezdődik majd, s a következőkkel zárul: "Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg".

Az ellenzékkel nem sikerült dűlőre jutnia a kormánynak, az új alkotmány legitimációs alapjait pedig a választópolgároknak kiküldött alkotmányozási kérdőívvel igyekezett megteremteni. Ezt a hivatalos adatok szerint közel egymillió ember küldte vissza, ami azonban a politikai elemzők véleménye szerint kevés, s ez is okot adhat arra, hogy a kormánypártok nem kockáztatják meg az új alaptörvényt megerősítő népszavazást – annak ellenére, és azzal együtt sem, hogy következetesen hivatkoznak „kétharmados” felhatalmazásukra.

Miközben az elemzések többsége szerint az új alkotmánnyal a Fidesz arra készül, hogy bebetonozza hatalmát, s ellenzékből is lehetősége legyen a hatalomgyakorlásra, az ellenzék is készülődik. Lengyel László nemrég úgy vélekedett: kétharmad nélkül is megváltoztatható lesz az alkotmány.

A tervek szerint az április 18-án megszavazott alkotmányt 25-én írja alá Schmitt Pál, de egyelőre nem tudni, hol kerül majd sor az ünnepi aktusra.