Az utóbbi hónapokban a német alkotmánybíróság több döntése körül bontakoztak ki viták. Az SPD igyekszik nyugtatni a kedélyeket, a CDU-ban viszont "veszélyes gondolatkísérletek" jelentek meg arról, hogy miként lehetne "megbéklyózni" az alkotmánybíróságot - írja a Die Welt.
A bíróságoknak a jövőben jobban oda kell figyelniük arra, hogy rágalmazás vádjával indult ügyekben elkülönítsék a véleményeket és a valódi tényállításokat, miután az Alkotmánybíróság megsemmisített egy politikai publicisztika ügyében született, elmarasztaló ítéletet.
Visszautasította a XIII. kerület Margitszigetre vonatkozó alkotmányjogi panaszát az Alkotmánybíróság – olvasható a testület honlapján közölt végzésben. A kerületi önkormányzat szerint bebizonyosodott, hogy az Alaptörvény súlyosan korlátozza az önkormányzati autonómiát.
Megszüntette az Alkotmánybíróság hétfői döntésével a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében az eljárást, mert "az a vizsgált jogszabály hatályon kívül helyezése miatt okafogyottá vált". Az Ab eljárását megszüntető döntéshez a 15 tagú testületből egyedül Bragyova András alkotmánybíró fűzött különvéleményt.
Az összes önkormányzati újság szerkesztésére hatással lehet az Alkotmánybíróság friss döntése, ami helyben hagyta a Zuglói Lapok ügyében korábban született bírói döntést. A testület elvi jelentőségű határozata szerint a közpénzből fenntartott lapokkal szemben, különösen választási kampányban igenis elvárható a kiegyensúlyozott tájékoztatás.
Németországban az alkotmánybíróság jogkörének szűkítését fontolgatják a konzervatív CDU-ban. Német konzervatívok egy csoportja szerint az alkotmánybíróság ítéletei a társadalom liberalizálódásának irányába hatnak, és a testület ezzel túlterjeszkedik hatáskörén.
Sérti a szabad vallásgyakorlás és az egyesülés jogát a magyar egyházjogi törvény – döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban hétfőn. Az ítéletet 5:2 arányban szavazták meg, a két nemmel szavazó különvéleményt is csatolt a határozathoz.
A török alkotmánybírósághoz fordul a YouTube, hogy a hatóságok újra engedélyezzék a videómegosztó működését Törökországban – számolt be hétfőn a CNN Türk tévé.
Elutasította az Alkotmánybíróság az ombudsman gondnoksággal kapcsolatos indítványát.
Bár az Alkotmánybíróság és a Kúria döntése szerint a politikai plakátok kihelyezése elvileg lehetséges, az Elmű-Émász mégis leveszi a plakátokat, mert nem adtak tulajdonosi hozzájárulást azok kihelyezéséhez. Az Együtt-PM szerint a cég hibásan értelmezi a jogot és ezzel a lépéssel durván beleavatkoznak a választási kampányba.
Elutasította az Alkotmánybíróság a Fidesz-KDNP-s Vitányi István alkotmányjogi panaszát, melyben a Kúria villanyoszlopra elhelyezett plakátokról hozott döntésének megsemmisítését kérte, mert szerinte az sérti az alaptörvény több rendelkezését.
Nyíregyházán egymás mellé rakták az önkormányzat eredményeit népszerűsítő plakátokat és a választáson induló jelöltek plakátjait, a Kúria döntése szerint ez sérti a jelöltek közötti esélyegyenlőséget, és eltiltotta a további jogsértéstől a várost. Az önkormányzat hibásnak tartja a döntést és az Alkotmánybírósághoz fordul.
Az Alkotmánybíróság a mai napig nem foglalt állást a takarékok állami kontroll alá kényszerítésével kapcsolatban, pedig az alaptörvény szerint már rég mondania kellett volna valamit. Egy jogtechnikai húzással azonban csendben maradt.
A devizahitelek ügyében beadott alkotmánybírósági indítványban a kormány fehéren-feketén elismeri, hogy értelmezése szerint a mai alkotmány gyengébb védelmet nyújt a gazdasági alkotmányosságnak, mint a korábbi. Ezt eddig is tudtuk, ilyen nyíltsággal leírva viszont még nem láttuk: az, hogy az alaptörvény nem tartalmazza, hogy Magyarország gazdasága piacgazdaság, szó szerint értendő.
Az Alkotmánybíróság szerint túlmegy a szükséges és arányos mértéken az a törvényi rendelkezés, amely lehetővé teszi a bizalmas posztokat betöltő személyek folyamatos ellenőrzését és megfigyelését. Alaptörvény-ellenes az is, hogy nincs jogorvoslati lehetőség, ha valakitől megtagadják az engedélyt egy állás betöltésére.
Az LMP azt is megtiltaná, hogy a bankok átruházhassák a követeléseiket, a bíróságoknak pedig a perekben a devizahitel-szerződések teljes szövegét vizsgálniuk kellene.
Az Alkotmánybíróság hétfői határozata nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerződéseket érintően - közölte a Magyar Bankszövetség.
A jobbik szerint gyáva felelősségáttolás, hogy a kormány a következő ciklusra hagyná a probléma megoldását. A párt álláspontjától távol áll, hogy a bankok és a károsultak érdekei között "lavírozzanak" – mondta Z. Kárpát Dániel.
Ebben a parlamenti ciklusban már nem változtat a devizahiteles szerződéseken a Fidesz, viszont a választások után a bankokra terhelik majd a terhek jelentős részét – közölte a párt frakciójának helyettes vezetője. Hétfőn az Alkotmánybíróság visszadobta a labdát a kormánynak és az Országgyűlésnek. A testület szerint a parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kelljen módosítani a devizahitelesek szerződéseit.
A nemzetgazdasági miniszter szerint fontos, hogy az áprilisi parlamenti választások után a következő kormány a következő ciklusban mindenképpen folytassa a devizahitelek megszüntetést, kivezetését.
