szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Megszüntette az Alkotmánybíróság hétfői döntésével a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében az eljárást, mert "az a vizsgált jogszabály hatályon kívül helyezése miatt okafogyottá vált". Az Ab eljárását megszüntető döntéshez a 15 tagú testületből egyedül Bragyova András alkotmánybíró fűzött különvéleményt.

A vizsgált jogszabály hatályon kívül helyezése miatt okafogyottá vált, ezért megszüntette az Alkotmánybíróság a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében az eljárást. Az Ab honlapján olvasható végzés szerint tizenhét indítványozó kérte a tankönyvpiacra vonatkozó egyes korábbi rendelkezések alaptörvény-ellenességének vizsgálatát és visszamenőleges hatályú megsemmisítését.

Az indítványozók szerint a kifogásolt rendelkezések sértik a vállalkozáshoz való jogra, a vállalkozás szabadságára és a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek biztosítására vonatkozó alkotmányos követelményeket. Indokaik szerint azért, mert piaci monopóliumot teremtenek a könyvtárellátó számára a tankönyv-kereskedelemben, kiszorítják a piacról a jelenlegi vállalkozásokat és abszolút korlátot állítanak a tankönyvpiacra belépni szándékozók elé. A szabályozás az indítványozók szerint sérti továbbá a foglalkozás szabad megválasztásának a jogát is, mivel hatálybalépésével megszűnt az a foglalkozás, amelyet az indítványozók az elmúlt évtizedekben folytattak. Ezt a foglalkozást az új szabályozás alapján már csak egyetlen piaci szereplő, a könyvtárellátó gyakorolhatja.

Az indítványozók álláspontja szerint az új szabályozás azáltal, hogy monopolizálta a tankönyvterjesztési tevékenységet és kiszorította a piacról a jelenleg ott működő vállalkozásokat, az érintett vállalkozások tulajdonhoz való jogát is lényegesen korlátozza, mind az indítványozók tevékenysége, mind pedig befektetéseik értéke szempontjából.

Az indítványozók nem vitatták, hogy az állam az alaptörvény alapján jogosult kijelölni a piacgazdaság kereteit, és jogosult szabályozni az egyes piaci tevékenységeket. Ugyanakkor álláspontjuk szerint, ha az állam beavatkozik piaci folyamatokba és ez a tulajdon elvonásával vagy korlátozásával jár - különösen, ha az állam a beavatkozás szélsőséges formáját, a monopólium létrehozását választja -, akkor a beavatkozásnak több alkotmányos feltételt kell teljesítenie, így többi között a tulajdonkorlátozás csak akkor tekinthető alkotmányosnak, ha azt közérdek indokolja, és a korlátozásnak meg kell felelnie a szükségesség-arányosság követelményének. Az új szabályozás bevezetését azonban az indítványozók szerint semmilyen közérdek nem támasztja alá, továbbá nem felel meg az Alkotmánybíróság által kialakított szükségesség-arányosság követelményének sem.

Az indítványozók szerint az állam a rendelkezésére álló eszközök közül a legsúlyosabb beavatkozással járó eszközt választotta ki, úgy, hogy nem hívta érdemi egyeztetésre az érintett piaci szereplőket. Továbbá a törvényalkotó semmilyen kompenzációval nem ellentételezte az új szabályozásban megjelenő tulajdonkorlátozást. Az indítványozók álláspontja szerint az új szabályozásnak rendelkeznie kellett volna a tankönyvkereskedők megfelelő kártalanításáról.

Az indítványozók szerint a jogállamiság és a jogbiztonság alaptörvényi rendelkezésével is ellentétes az új szabályozás, indokolása nem tartalmazza ugyanis bevezetésének társadalmi, gazdasági, szakmai indokait, várható hatásait és a bevezetés során mérlegelt szempontokat, sérült továbbá a "kellő felkészülési idő" követelménye is.

Az Ab az alkotmányjogi panasz befogadását követően megállapította, hogy a 2014. január 1-jén életbe lépett újabb szabályozással a panaszban támadott rendelkezések hatályukat vesztették. Az újabb szabályozáshoz kapcsolódó részletes indoklás szerint az "új szabályok hatálybalépésének időpontja 2014. január 1., ezzel jogi értelemben is megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és megvalósul az állam teljes körű felelősségére épülő állami közfeladatként megszervezésre kerülő köznevelési tankönyvfejlesztés és -ellátás".

Az Ab eljárását megszüntető döntéshez a 15 tagú testületből egyedül Bragyova András alkotmánybíró fűzött különvéleményt.

Az Országgyűlés december 17-én kivételes sürgős tárgyalás után fogadta el azt a törvényt, amely 2014. január elsejétől állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást. E szerint a köznevelésben használható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni. Az iskolák fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A tankönyvválasztás a fenntartó egyetértéséhez kötött. Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár április 10-én jelentette be, hogy megkezdődött a tankönyvrendelés, az intézmények április 30-áig juttathatják el igényüket a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-hez.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Veszélyezteti-e az amerikai szabadságot egy mélyen hívő, hétgyermekes anya?

Veszélyezteti-e az amerikai szabadságot egy mélyen hívő, hétgyermekes anya?

Súlyosabb büntetést kért a főügyészség Vizoviczkire

Súlyosabb büntetést kért a főügyészség Vizoviczkire

„Igaz szerelem” – csángó népdalfeldolgozásra forgatott klipet a Subtones

„Igaz szerelem” – csángó népdalfeldolgozásra forgatott klipet a Subtones