szerző:
K.Á.
Tetszett a cikk?

A bíróságoknak a jövőben jobban oda kell figyelniük arra, hogy rágalmazás vádjával indult ügyekben elkülönítsék a véleményeket és a valódi tényállításokat, miután az Alkotmánybíróság megsemmisített egy politikai publicisztika ügyében született, elmarasztaló ítéletet.

A konkrét ügyön túlmutató jelentőségű, a véleménynyilvánítás szabadságát erősítő döntést hozott hétfőn az Alkotmánybíróság (Ab). A testület teljes ülésén meghozott határozat megsemmisített egy bírói ítéletet, amely rágalmazás miatt marasztalt el siklósi önkormányzati képviselőt, aki 2011 januárjában a Demokrácia megalkuvások nélkül című helyi lapban élesen bírálta Marenics Jánost, a város szerinte „kapzsi” polgármesterét, amiért több mint félmillió forint jutalmat kapott a képviselő-testülettől.

A publicisztika miatt a polgármester feljelentést tett, a Siklósi Járásbíróság pedig pénzbüntetésre ítélte az önkormányzati képviselőt. A bíróság úgy találta, hogy a képviselő elkövette a rágalmazás vétségét, mivel túlment a véleménynyilvánítás szabadság keretein, mikor „a közpénzek tilalmazott felhasználására” utalt. Az ítéletet helyben hagyta a másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék is, amely szerint a képviselő azt a látszatot keltette, hogy a „sértett hivatali helyzetével visszaélve vagyonkezelői kötelezettségét megszegve saját magát jogosulatlanul vagyoni előnyben részesítette”.

©

Az Ab szerint azonban a bíróságok túlságosan tágan, ezért alaptörvény-ellenesen értelmezték a törvényt, ezért megsemmisítette az ítéletet. A határozat indoklása szerint a polgármester által kifogásolt a publicisztika nem öncélú volt, hanem a város vagyoni helyzetéről, a társadalmi egyenlőtlenségekről és a városvezetés vagyongazdálkodási gyakorlatáról szólt, tehát a közügyeket vitatta. A bíróságok ráadásul kiterjesztve értelmezték a büntető törvénykönyvben, a rágalmazás definíciójában szereplő „tényt állít” fordulatot. Azt kellett volna ugyanis – teljes szöveg kontextusában – mérlegelniük, hogy az írás tényállításnak, avagy értékítéletnek minősül-e.

A határozat indoklása külön kiemelte az ügy jelentőségét. A testület ugyanis korábban kizárólag normakontroll típusú eljárásokban – nem konkrét ügyekben – vizsgálhatta a véleményszabadság kérdéseit, ezért nem volt lehetősége arra, hogy meghatározza a jogalkalmazók számára, milyen szempontok alapján kell megkülönböztetni a tényeket az értékítéletektől. A határozatnak azért is van jelentősége, mert annak hatása lehet más, hasonló ügyekre is, amelyekben a büntetőbíróságoknak kötelező lesz alkalmazniuk a határozat indoklásában kifejtett érvelést.

A határozathoz – amelynek előadója Balsai István volt – csak egy alkotmánybíró, Dienes-Oehm Egon csatolt különvéleményt. Szerinte a döntéssel az Ab túlment az alkotmányjogi panaszok, alaptörvényben megszabott kijelölt és saját maga által megerősített jogi keretein.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Unokahúga szerint Trump csalással került be az egyetemre

Unokahúga szerint Trump csalással került be az egyetemre

A rendőrök előtt kezdett életveszélyes előzésbe a Honda

A rendőrök előtt kezdett életveszélyes előzésbe a Honda

Jubilál a ValóVilág, várják a jelentkezőket

Jubilál a ValóVilág, várják a jelentkezőket