Főszabály szerint a bankok viselik majd a terheket, de bizonyos határig az állam és az adósok is részt kell majd vállaljanak – ismertette a Fidesz terveit a párt országgyűlési frakciójának helyettes vezetője hétfőn. Gulyás Gergely szerint a probléma megoldás a következő ciklusra marad, a választásokig nem várható döntés, vagy rendkívüli parlamenti ülés, mert még megvárják a legfőbb bírói szerv, a Kúria döntését.

Az Ab hétfői döntése szerint akkor lehet megváltoztatni a devizahitel-szerződéseket, ha azok változatlan fenntartása valamelyik fél lényeges érdekét sérti, a változás nem volt előre látható, és a probléma széles kört érint. "Azt a törvényhozó, a parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kell beavatkozni, és a törvényhozónak bizonyítania is kell tudni ezt, ha esetleg az Ab elé kerülne a törvény" – közölte a testület elnöke, Paczolay Péter a határozat bemutatásakor. Az Ab véleményét a kormány nevében Navracsics Tibor igazságügyi miniszter kérte ki még tavaly novemberben. A tárcavezető arra volt kíváncsi, hogy jogszabállyal mikor és hogyan lehet belenyúlni az évekkel korábban kötött szerződésekbe.

Az Ab döntése után a nemzetgazdasági miniszter, Vargai Mihály is úgy nyilatkozott, hogy a következő mentőcsomag bevezetése a következő kormányra marad.

Azokat mentik, akiknek lakáscélú hiteleik vannak

Az Alkotmánybíróság határozatából kiderült, hogy az alaptörvény hatékony védelmet jelent a fogyasztóknak – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa az Ab döntését követően hétfőn. Szerinte az Ab döntése lehetővé teszi, hogy a kormány belenyúljon a devizahitelesek szerződéseibe. „Világos felhatalmazás arra, hogy mit tehet meg a törvényhozó a következő ciklusban” – mondta a párt szakpolitikusa, frakcióvezető-helyettese. Szerinte, ha a Fidesz marad kormányon, akkor a következő ciklusban teljes egészében kivezeti a devizaalapú lakáscélú hiteleket a piacról.

Gulyás Gergely

Fülöp Máté

A hvg.hu kérdésére, hogy felmerült-e egy rendkívüli parlamenti ülés lehetősége a választás előtt, Gulyás azt mondta, még meg kell várni a Kúria jogegységi döntésének hiányzó részét. Elsősorban az egyoldalú szerződésmódosítás – kamatemelés – ügyében várják a Kúria álláspontját. Ez Gulyás szerint a törlesztőrészletek emelkedésének 45 százalékáért felelős. A Fidesz szakpolitikusa szerint az sem kizárt, hogy a Kúria döntése önmagában megoldja a problémát, feltéve, ha az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét egy az egyben eltörli a legfőbb bírói szerv.

A lehetséges megoldásokat firtató kérdésekre Gulyás azt mondta, a végtörlesztésnél a Fidesz kijelölt egy irányt, és várhatóan ebbe az irányba mennek tovább. Nem biztos, hogy hasonló megoldás lesz, de a végtörlés egy előképe lesz a végleges megoldásnak. Gulyás szerint a cél az, hogy az adósok törlesztőrészleteit fix összegben rögzítsék. Főszabály szerint a bankok viselik majd a terheket, de bizonyos határig az állam és az adósok is részt kell majd vállaljanak – mondta a képviselő. Arra a kérdésre, hogy mikor várható a döntés, azt mondta, várhatóan májusban születik majd meg a Kúria döntése, onnantól pedig néhány hétre lesz majd szüksége a parlamentnek.   

Íme a hétfői Ab-határozat leglényegesebb pontjai:

- a devizahitel-szerződések, vagy az azokat fenntartó bírói ítéletek önmagukban nem alaptörvény-ellenesek

- az államnak van lehetősége beavatkozni korábban megkötött szerződésekbe

- de a beavatkozás feltételei szigorúak, és az új alaptörvénnyel sem lettek enyhébbek

- a törvényi megoldásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, nem terhelhet mindent a bankokra

- konkrét ügyekben persze a bíróságoknak figyelemmel kell lenniük az alaptörvény fogyasztóvédelmi cikkére is.

Egymásra várnak

Mint korábban megírtuk, a devizahitelesek problémájára a kormány mindeképpen jogi és kevésbé gazdasági megoldást akar találni, ezért döntésével a Kúria és az Alkotmánybíróság határozatára várt.

Az Ab elnöke bemutatja a testület döntését

Fazekas István

A legfőbb bírói szerv szerint nem ütköznek a jó erkölcsbe a devizahiteles szerződések – még akkor sem, ha minden terhet, kockázatot az adósra hárítottak –, ám több kérdésben a Kúria sem döntött, indoklásuk szerint az Európai Bíróságra vártak, amely februárban közölte először álláspontját. Az Európai Unió Bírósága szerint a magyar bíróságok belenyúlhatnak a szerződésekbe, a szerződések megsemmisítésére ugyanakkor nem érdemes számítani, mivel az épp a fogyasztóra tekintettel járna komoly veszélyekkel. Csakhogy ez nem a unió bíróságának végleges döntése, csak a főtanácsnok véleménye volt, a végleges határozat leghamarabb nyáron várható.