Az ombudsman alkotmányjogi szempontból több ponton is aggályosnak tartja a Médiatanács elnökének megválasztásával, illetve a megbízatása megszűnésével kapcsolatos szabályokat. Szabó Máté a szabályozás egészével összefüggésben jogalkotói mulasztásra is felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét.

Molnár Péter szólásszabadság-kutató kezdeményezésére több mint száz beadványban kérték az alapvető jogok biztosát, kezdeményezze a Médiatanács tagjainak és elnökének megválasztására vonatkozó törvényi szabályozás alkotmánybírósági vizsgálatát. Álláspontjuk szerint "az Alkotmánybíróság által húsz éve írtak lényege szerint sem 'az állam szervei', sem 'egyes társadalmi csoportok' nem gyakorolhatnak 'meghatározó befolyást' a sajtóra. A törvényi szabályozás mégsem zárja ki a kétharmados kormánytöbbség meghatározó befolyását a Médiatanácsra és azon keresztül a sajtóra (...) ez alkotmányellenesen korlátozza a szólás és a sajtó szabadságát, és a közügyek megvitatását. Sérti a magyar sajtószabadság hagyományát, mindazok emlékét, akik szabadságharcaink során a szólás és a sajtó szabadságáért is vesztették életüket, vagy szenvedtek börtönbüntetést".

Szabó Máté ombudsman a beadványban jelzett problémákat áttekintve arra a következtetésre jutott, hogy szükséges lehet a médiatörvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálata. Az indítvány kiemeli, hogy a Médiatanács kiemelkedő fontossággal bír a sajtó- és médiaszabadság, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz való jog érvényesülése szempontjából, ezért a szerv jogállásával összefüggő szabályok így csak megfelelő alkotmányos garanciák mentén alakíthatóak ki.

Az ombudsman álláspontja szerint a médiatörvény több - a Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztására, valamint a megbíztatás megszűnésére vonatkozó - rendelkezése együttesen értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan. A biztos arra is rámutatott, hogy a szöveg belső ellentmondásai, valamint az egyértelműség hiánya önmagában alkalmas arra, hogy sértse a jogállamiság elvét és a jogbiztonság követelményét. A törvény alapján például előfordulhat, hogy a Médiahatóságnak átmenetileg, párhuzamosan két elnöke is van úgy, hogy a szabályozás alapján az elnökök jogkörei is tisztázatlanok.

Szabó Máté arra is felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét, hogy a jogállami követelmények sérelmén túl az alapvető jogállási szabályok esetében tapasztalható bizonytalanság megbéníthatja, ellehetetlenítheti a Médiatanács működését, ezen keresztül pedig a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos állami jogvédelmi kötelezettség sérelmét idézheti elő.

Az alapvető jogok biztosa emiatt kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül és semmisítse meg a médiatörvénynek a Médiatanács elnökének megbízatásával összefüggő, a jogállamiság elvébe ütköző rendelkezéseit. Az ombudsman utalt emellett arra, hogy a belső szabályozási ellentmondások közvetve a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos intézményvédelmi kötelezettség, a sajtószabadság és a szabad tájékoztatáshoz való jog szempontjából is aggályosak.

Az új alkotmánybírósági törvény alapján a biztos már nem indítványozhatja a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását. Az ombudsmani indítvány ugyanakkor kitér arra is, hogy indokolt lehet az Alkotmánybíróságnak megvizsgálnia, a törvénnyel kapcsolatban fennáll-e jogalkotói mulasztás, tekintettel a Médiatanács elnökének és tagjainak jelölésére, megválasztására, a megbízatás időtartamára és az újraválaszthatóságra. A biztos szerint ugyanis a garanciarendszer egészének szavatolnia kell a Médiatanács folyamatos, a társadalmi viszonyokat leképező működését abban az esetben is, ha kétharmados megegyezés hiányában nem kerülhet sor a testület tagjainak és elnökének megválasztására.