A közeljövőben nem várható alkotmánybírósági döntés arról, vizsgálhatják-e a hazai magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása miatti törvénymódosítások alkotmányellenességét - tudta meg a Magyar Nemzet.
A testülethez nagyon nagy számban érkeztek indítványok a kérdésben, egyelőre azonban nem lehet tudni, mikor születhet határozat az ügyben.
Gadó Gábor ügyvéd, a Gazdasági Versenyhivatal tavaly lemondott elnökhelyettese a Táncsics Alapítvány keddi rendezvényén hangsúlyozta: az Ab létszámának növelésével az - általa korábban támogatott - alkotmányjogi panasz veszélyes jogintézménnyé válhat.
Sok jó szót nem kapott az új alkotmány azon a pénteki budapesti pódiumbeszélgetésen, melyet a Politológushallgatók Országos Egyesülete jegyzett, s amely a Nagyító alatt a megújulás éve – a II. Orbán-kormány első évének megítélése című, kétnapos konferencia része volt.
Visszavonta a Fidesz frakcióvezetője azt a módosító indítványát, amely alapján az új alaptörvény rögzítette volna, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a döntéseit a történeti alkotmány, az alaptörvény és a sarkalatos törvények alapján hozza - derül ki az Országgyűlés honlapjának adataiból.
Az alkotmánybírák közül Stumpf István egyik elutasítással sem értett egyet, szerinte a választási bizottságnak új eljárást kellett volna lefolytatnia.
Egy módosító indítvány új elemként tartalmazza azt is, hogy a hivatásos bírákat "sarkalatos törvényben meghatározottak szerint" nevezi ki a köztársasági elnök, azaz a kinevezés részletes szabályait a bírósági törvény tartalmazza majd.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a köztisztviselők indoklás nélküli felmentését lehetővé tévő törvényi rendelkezést. Az MSZP az indoklás nélküli elbocsátások leállítását követeli, a Jobbik aggodalmai beigazolódásaként, megnyugvással veszi tudomásul az Alkotmánybíróság keddi döntését. A Fideszt nem érte váratlanul az Alkotmánybíróság döntése, az LMP szerint a Fidesz sem vonhatja ki magát az alkotmány hatálya alól, a KDNP pedig még tanulmányozza a döntést.
Lengyel László a hvg.hu oldalán megjelent kommentárjában siratja az önkormányzati autonómia megnyirbálását. Ám ha az Orbán-kormánynak sikerül 2014-re kivezetni a magyar gazdaságot abból a hullámvölgyből, amiben most vánszorog, nem kérik majd rajta számon sem az önkormányzati autonómia, sem pedig az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítását. Ha viszont a megígért, és egyre türelmetlenül várt pozitív változások késnek, társadalmi-politikai földrengés következhet be.
Ha a készülő új alkotmányba bebetonozzák a kriminológusok és jogászok által bírált, de a „nemzeti konzultáción” sikerrel szereplő tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetőségét, akkor nemcsak az elítéltek sorsa lesz megpecsételve, de hosszú távon az államra és a börtönök dolgozóira is komoly teher hárul. Az Alkotmánybíróság hatásköre pedig tovább szűkül.
Komoly arccal ígérgetik a kormánypártok, hogy nem szigorítják az abortusztörvényt, s politikai érdekük talán valóban nem is ezt diktálná. Ám ha a kívánt, a magzati életét védelmére utaló mondat bekerül az alkotmányba, könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, amelyben nincs választásuk. A nyilatkozatok alapján a szándékok még homályosak.
Távozik tisztségéből a koszovói államfő, mert az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette megválasztását - tudatta szerdán Ibrahim Gashi, Beghjet Pacolli elnök közeli munkatársa.
Bismarck mondta 1867-ben, hogy a politika a lehetőségek művészete, tehát nemcsak a lehetőséggel élés könyörtelensége, de művészet is. A művészet pedig kultúra, stílus és katarzis együtt. Deák Ferenc óta a mai napig – Antall József rövid miniszterelnökségét leszámítva – hiányzik a magyar politikából és a magyar politikusokból a művészet – nyilatkozta többek között a hvg.hu-nak Jávor Béla ügyvéd, író, a jobboldali értelmiségieket tömörítő Nemzeti Kör tagja.
A miniszterelnök a Tények műsorának beszélt több aktuális témáról, köztük az adórendszerről.
Orbán Viktor a TV2 Tények című műsorának kedden adott interjúban beszélt az Alkotmánybíróságról és a határon túliak szavazati jogáról is.
Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár az InfoRádióban azt mondta, az államadósság 50-80 százalékig tartó szintje nem gazdasági vészhelyzet.
A valamennyi törvényre kiterjedő utólagos alkotmányossági vizsgálat lehetősége a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka, ezért annak korlátozását ideiglenesen sem indokolt fenntartani - hangsúlyozta az Alkotmánybíróság elnöke, amikor hétfőn találkozott Schmitt Pál államfővel a Sándor-palotában.
Az Alkotmánybíróság jogköreinek visszaállítását az államadóssághoz kötni értelmetlen demagógia az LMP szerint. Az ellenzéki párt szerint a kormány "saját eszement gazdaságpolitikájának bebetonozására törekszik és játékszernek tekinti az alaptörvényt".
A Fidesz-KDNP kezdeményezi, hogy a jövőben 11 helyett 15 tagja legyen az Alkotmánybíróságnak (Ab).
Az államfő a parlamenti pártok képviselői és Orbán Viktor után most az Ab elnökével egyeztet.
