Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a 98 százalékos különadónak a parlament által hétfőn elfogadott új szabályai miatt; a beadvány a jövő hét végére elkészülhet - közölte Galló Istvánné, az érdekképviseleti szervezet elnöke. A PSZ elnöke szerint a különadóra vonatkozó újabb törvény "továbbra is sérti az érintettek emberi méltóságát".
A kollégák egy része, akik végkielégítés, felmentési idő vagy szabadságmegváltás címén kaptak pénzt tavaly, 98 százalékban lesznek kénytelenek adózni - mondta el Galló Istvánné. Arra hívta fel a figyelmet, hogy azoknak a pedagógusoknak, akiket ugyan 2009-ben küldtek, el, de 2010 elejére áthúzódott a végkielégítésük kifizetése, ugyanúgy 98 százalékos különadót kell fizetniük, holott munkaviszonyuk azelőtt szűnt meg, mielőtt a különadóról szóló törvényt meghozták.
A PSZ általában véve sem tekinti jogszerűnek a különadó bevezetését, mert az nem csak azokat sújtja, akik akár több tíz- vagy száz millió forintos végkielégítést kaptak, amiért "a közvélemény felháborodása teljesen jogos". Ugyanakkor "nem egy ilyen törvénnyel kellett volna az államnak ezeket a pénzeket visszaszereznie", amellyel több ezer alacsonyabb jövedelmű embert is sújtanak - mondta.
A PSZ elnöke kiemelte, a közalkalmazotti szférában 18 éve a végkielégítés kifizetése törvények szerint történt, és nem lehet azt mondani, hogy ezek túl magas összegek voltak. Akik a különadó által meghatározott összeghatárt túllépték, 35-40 év kemény munkája után kapták meg a végkielégítésüket, és nem egy-két éves sikerszerződés után fizettek ki nekik magasabb összegeket. Megemlítette, hogy a végkielégítést és az ehhez kapcsolódó összegeket az elbocsátott alkalmazottak azért kapták, mert nekik ez ideig-óráig a megélhetésüket biztosította, ezért ütközik az emberi méltóságba a különadó törvénye.
Galló Istvánné arra is kitért, hogy az új alkotmány 2012. január 1-jei hatályba lépésével megszűnik a szakszervezeteknek az a joga, hogy Alkotmánybírósághoz forduljanak. Az Alkotmánybíróság május 6-án nyilvánosságra hozott határozatában a hatályba lépésre visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.
Bánkuti András
Az Ab határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követelheti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak vissza kell térítenie.
A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai az Alkotmánybíróság szerint nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra volt szükség az Országgyűlés részéről.
A parlament hétfőn elfogadta a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó új szabályait. A hétfő reggel benyújtott és még aznap este megszavazott fideszes javaslat értelmében a különadó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja. Az Országgyűlés a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.
