szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az LMP és a szakszervezetek üdvözölték az Alkotmánybíróság (Ab) döntését. A KDNP úgy vélekedett, hogy az Ab jogi szempontok alapján hozza döntéseit.

Az Alkotmánybíróság pénteki határozatára reagálva az LMP-s Szilágyi Péter országgyűlési képviselő azt mondta, egy elsőéves jogász is tudja, hogy visszamenőleges hatállyal nem lehet törvényt alkotni. Pártja nevében üdvözölte, hogy az Alkotmánybíróság olyan védendő értéknek tartja az emberi méltóságot, amelynek érdekében fel kell lépni, ahogy azt is üdvözlendőnek tartotta, hogy a visszaélésekkel szerzett jövedelmekre a döntés nem vonatkozik.

Schiffer András frakcióvezető ehhez azt tette hozzá azt, hogy az elmúlt egy évben az "egyik legsúlyosabb kártétel, amit a jogbiztonság ellen elkövettek" a visszamenőleges hatályú jogalkotás és a személyre szabott jogalkotás volt, valamint az, hogy a szerzett jogokat nem tartották tiszteletben. A jogbizonytalanság rosszul hat a befektetői környezetre is – fűzte hozzá. "Kíváncsi vagyok, hogy Lázár János mikor áll elő egy olyan ötlettel, hogy megsemmisítik az Alkotmánybíróságot" – mondta a politikus a bejelentés kapcsán.

Az Alkotmánybíróság május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak. Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követelheti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót – a magánszemély kérelmére – az adóhatóságnak vissza kell térítenie.

A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Országgyűlés részéről.

A szakszervezetek örülnek

Üdvözlik a szakszervezeti szövetségek vezetői az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken nyilvánosságra hozott határozatát, amelyben megsemmisítette a 98 százalékos különadó visszamenőleges hatályát. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke elmondta: az Alkotmánybíróság döntése azt mutatja, hogy "jogállam van Magyarországon".

Kifejtette: eredetileg két dolgot kifogásoltak a különadóval kapcsolatban. Az MSZOSZ alapkifogása az volt, hogy a munkavállalók azon juttatásait, amelyeket a törvény és az arra alapuló kollektív szerződésre alapján kaptak, azt összeghatártól függetlenül nem lehet különadóval sújtani – mondta az elnök. Egységes volt a szakszervezeti oldal abban, hogy visszamenőlegesen semmilyen módon nem lehet adóztatni, és Pataky Péter szerint erre mutat rá az Ab indoklása is.

A visszamenőleges hatályú különadó "nagyon nagy sérelmeket okozott volna" – mondta az MSZOSZ elnöke, kiemelve, hogy sok, "tisztességes, életutat ledolgozott munkavállalókat érintett volna", fizikai alkalmazottakat is.

Gaskó István, a LIGA szakszervezetek elnöke ugyancsak pozitívnak nevezte a visszamenőleges hatály megsemmisítését, "reméljük, hogy a kormánynak már elegendő volt a sok alkotmánybírósági kudarcból, és megfontoltabban fogja a jogalkotási munkáját ellátni" – fogalmazott. A szakszervezeti konzultáció, az érdekegyeztető fórumok működtetése is sokat segítene ebben – hangsúlyozta. Hozzátette: kifogásolták a különadó mértékét, különösen azon végkielégítések esetében, amelyek a jogszabályok szerint járnak a munkavállalóknak.

KDNP: újra kell gondolni a problémát

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) közlése szerint az Alkotmánybíróság (Ab) jogi szempontok alapján hozza döntéseit, és ezek nem mindig esnek egybe a társadalmi igazságosság követelményeivel. Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője pénteken az Ab különadóval kapcsolatos határozatára reagálva azt közölte, hogy az aránytalanul magas végkielégítések okkal sértették a társadalom igazságérzetét, és a parlamenti törvényalkotással ezt a szempontot kívánták érvényesíteni. A parlament nem tehet mást, mint újragondolja a problémát – tette hozzá.

Jobbik: elfogadhatatlan a tisztességtelenül szerzett jövedelmek zsebretétele

A Jobbik a héten törvénymódosító javaslatot nyújtott be, melyben kezdeményezi, hogy a tisztességesen, munkaviszonyt szabályozó törvény, illetve kollektív szerződés alapján szerzett jövedelmekre ne vonatkozzon a különadó-törvény hatálya. Ezt Bertha Szilvia országgyűlési képviselő közölte.

"A Jobbik továbbra is szükségesnek tartja, hogy az ex-BKV-s Szalainé Szilágyi Eleonóráéhoz hasonló, a közerkölcsöt és a társadalom igazságérzetét sértő, arcátlanul magas végkielégítéseket az állam visszamenőleges hatállyal szankcionálja. Meg kell találni a módját annak, hogy Magyarország az államkassza hiányát részben az ilyen, minden tisztességet nélkülöző, irritálóan magas, politikai színezetű lelépési és hallgatási pénzek visszavételéből fedezze" - olvasható az ellenzéki politikus közleményében.

A Jobbik szerint azt azonban a kormánynak be kell látnia, hogy a 98 százalékos különadóról szóló törvény aránytalanul sok tisztességes kisembert is sújt, akiknek a most megsemmisített törvény alapján több százezer forintot kellene befizetnie. Ezek az emberek akár több évtizedes közszolgálat után leépítések, elbocsátások révén kerültek az utcára az utóbbi években, közülük sokan a mai napig nem találtak stabil munkahelyet, megélhetésük ingatag, hitelválságban és rezsielmaradásban szenvednek - írja Bertha Szilvia, aki szerint számukra ennek a tisztességesen megszerzett jövedelemnek a megadóztatása az utolsó lökés lenne a szakadék szélén.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!