Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet levelet írt a kormánypárti képviselőknek az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítéséről szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatban. A három szervezet arra kéri a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a jogállamiság alapvető fontosságú intézményét lebontó törvényjavaslatokat.
Alkotmánybíróság (Ab) nem a jogászoknak kell, hanem az embereknek, a szegényeknek, akiknek nincs máshova fordulniuk, amikor a hatalom a gazdagok érdekeit érvényesíti - mondta Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője szerdán Budapesten, a párt Alkotmánybíróság épülete előtt tartott demonstrációján.
Az Alkotmánybírósághoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Országgyűlés által kedden elfogadott médiaalkotmány ügyében. A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége (MEÚSZ) ugyanakkor örömmel látta viszont a törvényben az általa javasoltakat. A Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) pedig egyebek mellett az objektív felelősség szabályozását hiányolja.
Alaptörvénybe ütközik a román oktatási törvénycsomag beterjesztése a parlament elé gyorsított eljárással, hiszen "alkotmányos természetű jogi ellentét merült fel a kormány és a parlament között" - állapította meg szerdán a román alkotmánybíróság.
Veszélyezteti az Alkotmánybíróság a kormány mozgásterét, ha alkotmányellenesnek ítéli a szükséghelyzetben hozott gazdasági intézkedéseket - jelentette ki az energiastratégiáért felelős államtitkár a Magyar Tudomány Ünnepe 2010 rendezvénysorozat tatabányai konferenciáján szerdán. Az államtitkár lényegében elismerte, hogy nem a különadó-bevétel a tét.
A részletes vitával folytatódik ma annak a három törvényjavaslatnak a parlamenti tárgyalása, amelyet Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be a Háznak azt követően, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót.
Schiffer András szerint a kormánypártok a köztársaság alapjait szedik fel, ha korlátozzák az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörét.
A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt közös frakcióülést tartott kedden délelőtt. A zárt ülésen a Lázár-féle törvénymódosításokról is vitatkozott a testület. Értesüléseink szerint a fideszes Gulyás Gergely, Répássy Róbert és Salamon László is fölszólalt a törvénymódosítás ellen. A hvg.hu-nak több politikus is nyilatkozott – többségük név nélkül.
A nagy összegű végkielégítések megadóztatása a Jobbik szerint helyes cél, a visszafizettetésükre a kormánypártok által eltervezett módszerrel, az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozásával azonban a párt nem egyetért.
Szijjártó Péter szerint most azok kiabálnak a leghangosabban, akik megengedhetetlen módon "saját, illetve holdudvaruk pénzét" védik.
"Államfő, az minek van?" - címmel közöl kedden kommentárt Schmitt Pálról az Új Szó című pozsonyi napilap.
A hamarjában előkapott alkotmánymódosítás nem pusztán az Alkotmánybíróság egyetlen döntése ellen szól; Orbán Viktor miniszterelnök ténylegesen gazdaságpolitikájának lényegét félti az Alkotmánybíróságtól - mondta az MR1-Kossuth rádió kedd reggeli műsorának nyilatkozó Tölgyessy Péter.
Csatlakozni akart Gyurcsány Ferenc az MSZP és az LMP vezetőjének közös sajtótájékoztatójához, de azok hamarabb kezdték el a ceremóniát, hogy a volt kormányfő ne szállhasson be - írja a Magyar Hírlap. Gyurcsány a lapot helyreigazításra kéri, Schiffer Andrást, az LMP frakcióvezetőjét pedig jogi képviselőjén keresztül nyilvános, sajtótájékoztató keretében elmondott bocsánatkérésre szólítja fel, amiért azt állította, hogy 2006 őszén "a miniszterelnök több esetben jogellenesen veretett szét és tiltatott be tüntetéseket".
Ma kezdődik annak a három törvényjavaslatnak a parlamenti tárgyalása, amelyet Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be a Háznak azt követően, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. Az Országgyűlés szavaz a médiaalkotmányról is.
A kormányfő káros monstrumnak tartja az alkotmányt és szószólóját, az Alkotmánybíróságot, amelytől igyekszik megszabadulni. A küzdelem eldőlni látszik, de még alakíthatják váratlan fordulatok - olvasható a Szuverén.hu oldalon.
Lázár János módosító javaslatával kapcsolatosan Orbán Viktor is megszólalt, és egyértelművé tette az álláspontját, hogy kiáll a módosítás mellett. A képernyőkön feltűnt a köztársasági elnök is, aki burkoltan, de szintén támogatta a miniszterelnök érveit. De a választópolgárnak milyen kérdésekre kellene válaszolnia, ha véleményt akar formálni a történtekről?
Schmitt Pál szerint az Alkotmánybíróságnak joga és kötelessége volt döntését meghozni az indokolatlan végkielégítések megadóztatását célzó törvényről, az Országgyűlés ugyanakkor a választópolgárok akaratának igyekszik eleget tenni a 98 százalékos különadóról szóló jogszabállyal.
A Fidesz érvelése nem egységes az Alkotmánybíróság jogkérnek korlátozásával kapcsolatosan, ugyanis Szíjjártó Péter és Varga Mihály is megerősítette a kormány elkötelezettségét, míg Lázár János már arról is beszélt, hogy az Országgyűlésben várják a további megoldási lehetőségeket - olvasható a Political Capital elemzőjének írásában.
A Fidesz nem nagyon érti meg, hogy a Lázár János féle lépéssel nem kevés szavazót, támogatót veszthet el, még akkor sem, ha a konkrét ügy csak néhány embert érint - olvasható a Konzervatórium blogon.
Nem felel meg a valóságnak, hogy a jó erkölcsbe ütköző szerződések elleni fellépés jogszerű alap az Alkotmánybíróság jogkörének példátlan megcsorbításához - áll a Magyar Helsinki Bizottság pénteki közleményében.
