A magyar demokratikus jogállam gyásznapja lesz 2010. október 26., ha Lázár János Fidesz-frakcióvezetőnek az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörét jelentősen csökkentő alkotmánymódosító javaslata megkapja a szükséges többséget az Országgyűlésben - írja Nagy Attila Tibor politikai elemző.
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság a kormánytisztviselők indoklás nélküli kirúgása ügyében.
Beindult a vállalati lobbi a telekommunikációs, energetikai és kiskereskedelmi cégek válságadója ellen, amely egyes szakértők szerint komoly gazdasági kockázatokat hordoz. Az érintett külföldi tulajdonú cégek akár jogi úton is megpróbálhatnak érvényt szerezni a sarc elleni kifogásaiknak.
Az InfoRádiónak nyilatkozó elemző szerint Lázár János javaslata egységet kovácsolhat különösen az MSZP-n belül. A Fidesz reakcióját túlzottnak tartja a Nézőpont Intézet munkatársa.
Szijjártó Péter szerint az emberek akaratával szembemenő döntés született kedden, amikor az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót.
A Fidesz korlátozná az Alkotmánybíróság jogköreit, miután a testület megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt. Lövétei István alkotmányjogász szerint ha nem tartjuk tiszteletben, akkor megszűnik a jogállam.
Gyurcsány Ferenc a blogján arról ír, hogy a Fidesz "disznóságát a parlamentben nem lehet megfékezni".
Az Alkotmánybíróság ma délelőtt megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt visszamenőleges hatállyal. Alig pár órával később a kormány új különadóra és az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslata már olvasható volt az Országgyűlés honlapján.
Több mint kétszázan csatlakoztak pár óra alatt ahhoz a Facebook-csoporthoz, amely tiltakozik az Alkotmánybíróság jogköreit csorbító fideszes parlamenti javaslatok ellen.
Lázár János, a Fidesz politikusa ma olyan mondatokat mondott, amelyek tökéletesen alkalmasak lennének a politikai cinizmus fogalmának demonstrálására - írja Török Gábor a blogján.
A Jobbik és az MSZP sem ért egyet a Fidesz javaslatával, miszerint elvonnák az Alkotmánybíróság jogköreit, miután a testület megsemmisítette a korábbi döntést a 98 százalékos különadóról.
Nem szűnik meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) alelnökeinek a kinevezése az elnök mandátumának lejártával, ahogy ezt az új parlament elfogadta, erről döntött kedden az Alkotmánybíróság (AB) - közölte a testület sajtófőnöke az MTI-vel.
Az MSZP szerint az Alkotmánybíróságnak (Ab) a 98 százalékos különadót megsemmisítő döntésével a "fülkeforradalom" elszenvedte első vereségét.
Alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót az Alkotmánybíróság (Ab).
Az Alkotmánybíróság (Ab) ma délelőtt nyilvános ülésen hirdeti ki a 98 százalékos különadóról szóló határozatát Budapesten. A magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójával kapcsolatban több mint 90 indítvány érkezett az Ab-hez.
A Lehet Más a Politika (LMP) az Alkotmánybírósághoz fordul a magánnyugdíjpénztári befizetéseket érintő törvény miatt, melyet hétfőn este szavazott meg a Ház.
A keddi Napi Gazdaság információi szerint, nemrég érkezett be az Alkotmánybírósághoz (Ab) egy beadvány a szeptember 27-én hatályba lépett pénzintézeti különadóval kapcsolatban.
Milliárdokba kerül, hogy az ügyésznek egy alkotmánybírósági határozat szerint minden bírósági tárgyaláson részt kell vennie - írja a Népszabadság.
Az Alkotmánybíróság előrevette a 98 százalékos különadóról szóló szakszervezeti beadványt. A szakszervezetek abban bíznak, hogy még az október 31-i határidő előtt döntés születik a különadóról, amit így visszamenőleg már nem kellene befizetni.
Számos érdekvédelmi és szakmai szervezet is jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések 98 százalékos különadója miatt. Az Adózóna okleveles szakértője szerint azonban az eddig beérkezett 52 beadvány megalapozatlan. Miről szólnak a beadványok és mi a valós probléma?
