#Alkotmánybíróság

Bohócsipkás alkotmánybírók?

Bohócsipkával egészítené ki az alkotmánybírói talárt a Fidesz: a kormánypárt olyan alaptörvény-módosításokat hajt át a parlamenten, amelyek egyetlen célja, hogy az általa javasolt új jogszabályokhoz igazítsák az alkotmányt – áll a friss HVG cikkében.


A kormánytöbbség jelölheti az alkotmánybírákat

Elegendő lehet a kormánytöbbséghez tartozó képviselők szavazata az alkotmánybírák jelöléséhez az Alkotmánybíróság (Ab) tagjait jelölő eseti bizottság létrehozását kezdeményező országgyűlési határozati javaslat értelmében.



Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszolgálati dolgozók szakszervezetei

Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszolgálati dolgozók szakszervezetei a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkozó rendelkezései miatt - jelentette be Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke érdekvédelmi szakszervezetek sajtótájékoztatóján Budapesten csütörtökön.


Alkotmánybírósághoz fordulna az OVB elnöke

Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke azt fogja javasolni a testület következő ülésén, hogy a bizottság támadja meg az OVB tagjainak megújításáról szóló törvényt - számol be a Népszabadság keddi számában.


Kilenc-tizenöt fős testület javasolhat alkotmánybírókat

Az Alkotmánybíróság tagjaira nyolctagú jelölőbizottság helyett az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt, legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló testület tesz javaslatot - döntött a parlament hétfőn ismét a Sólyom László köztársasági elnök által visszaküldött törvényekről.


Médiacsomag: látszategyeztetés és "rögtönítélő törvényhozás"

Bár a kormány már megalakult, alapvető fontosságú kérdésekben megfogalmazott törvényjaslatok azóta is többször egyéni képviselői indítványként kerülnek a parlament elé. Az ellenzék és a jogvédők szerint ezzel olyan közigazgatási és egyéb egyeztetési köröket spórol meg a kormány, amelyek kihagyása nem indokolt, és szakmailag rosszabb törvényeket eredményez. A sajtópiac szereplőit is csak akkor hívták egyeztetésre, amikor szinte már minden eldőlt.



Alkotmánybírósághoz fordul az LMP

Alkotmánybírósághoz fordul a Lehet Más a Politika (LMP), mert alkotmányellenesnek tartja, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára megvétózhatja más tárcák vezető tisztségviselőinek kinevezését.


Akire Lázár rámutat, abból alkotmánybíró lesz

Az alkotmány újraírása és az államelnök kiválasztása mellett a fideszes kormánytöbbség korlátlan lehetőséget szeretne magának szerezni az alkotmánybírák kijelölésére is. A testület működőképességének garantálására hivatkoznak, érvelésük azonban sántít.



Ab: alkotmányellenes a szövetkezeti törvény

Alkotmányellenesnek ítélte az Alkotmánybíróság (Ab) a szövetkezetekről szóló törvény 2010. februárjában történt módosítását, mivel annak harmadik paragrafusa visszamenőleges hatályba léptetésről rendelkezik, és ez a testület szerint súlyosan sérti a jogbiztonságot.



Alkotmánybírósághoz fordulnak a jogvédők

Alkotmánybíróság előtt támadja meg a minősített adatok védelméről szóló, illetve a nemzetbiztonsági törvényt három civil jogvédő szervezet annak érdekében, hogy hatékonyabb jogállami ellenőrzés alá kerüljön a titkosszolgálatok működése, illetve a közérdekű adatok titkosítása.



Mit gondol az APEH módszeréről az Alkotmánybíróság?

Ahogyan az ingatlanadóval, úgy a vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatosan is túlzóak az elvárások az Alkotmánybírósággal szemben. A döntés előtt kevesen értették meg (néhányan a döntés után sem), hogy önmagában az ingatlanadó bevezetése nem alkotmányellenes. A jogbizonytalanságot a konkrét megvalósítás jelentheti. Ugyanígy önmagukban a vagyonosodási vizsgálatokat lehetővé tevő jogszabályok sem alkotmányellenesek.





Alkotmánybíróságon támadják meg a titoktörvényt civil szervezetek

Az Alkotmánybíróságon támadja meg az április elsején életbe lépő titoktörvényt három civil szervezet, a beadványt a Transparency International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Intézet közösen jegyzi majd - mondták a három szervezet képviselői, akik úgy vélik: az új jogszabály visszalépést jelent, életbe lépésével sokkal könnyebb lesz adatokat titkosítani, kevesebb feltétele lesz a minősítésnek, és ezzel többek között a tényfeltáró újságírók munkája is megnehezedik.