Végre el kellene jutni oda, hogy nem az életet igazítjuk a jogszabályokhoz, hanem a jogszabályokat, akár az alkotmányt is, az élethez - mondta Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön.
Már június elején beharangozta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, hogy „bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg”. Az akkori elképzeléseket most valósítja meg a párt a Népszava cikke szerint.
Harrach Péter a Népszabadságnak azt mondta, mindent elképzelhetőnek tart egyelőre, még azt is, hogy tartózkodik a KDNP-frakció, vagy esetleg nemmel szavaz a Lázár János nevével fémjelzett 98 százalékos különadótörvényre, illetve az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosításra.
Az MTI által megkérdezett politikai elemzők szerint az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésére tett fideszes javaslat összekovácsolhatja az ellenzéki erőket.
Az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése az alkotmánybíráskodás végét jelentheti, és előrevetíti, mi várható az új alkotmánytól. Most csak az alkotmányhű konzervatívok vannak abban a helyzetben, hogy korlátozzák a kormányfő törekvéseit - olvasható a Szuverén.hu oldalon.
"Össztűz alatt a magyar kormány" címmel budapesti tudósítást közölt szerdán az AFP francia hírügynökség annak kapcsán, hogy a jobboldali kormány tervbe vette az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását. A taláros testület kedden visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót és az erről rendelkező jogszabályt.
Alkotmánytalan köztársaság címmel írt Stumpf András cikket a Fidesz-közeli Heti Válasz online kiadásába, amelyben erőteljesen támadja az Alkotmánybíróság döntését semmibe vevő, az Alkotmányt kényére-kedvére változtatgató politikát.
Korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét a Fidesz, miután a taláros testület kedden ellenszegült a 98 százalékos büntetőadó visszamenőleges bevezetésének.
„Kiveszitek az ellenzék, illetve az állampolgárok kezéből a kormányhatalom ellenőrzésének két újabb eszközét is, mivelhogy egyenesen kioperáljátok az alkotmányos rendszerből azt a két fegyvert, a népszavazásét és az alkotmánybírósági kontrollét, amelynek ellenzékben a Horn-korszakban is, az elmúlt nyolc évben is oly sokat köszönhettünk” – írja nyílt levelében Elek István.
Önök a választópolgároktól nem arra kaptak felhatalmazást, hogy az alkotmányos fékek kikapcsolásával kormányozzanak, a demokratikus játékszabályok félretolására a kétharmados parlamenti többség sem nyújthat felhatalmazást - áll abban a levélben, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) fogalmazott meg. A jogvédők arra buzdítanak, hogy minél többen adják postára a levelet a kormányfőnek és a Fidesz frakcióvezetőjének.
Csupán arról van szó, hogy, „túlzottan karakteres a Fidesz-frakció reakciója az Ab-döntésre” - ahogy egy hidegvérű politikai elemző megfogalmazta, vagy pedig most kapott halálos döfést a jogállamiság, ahogy más kommentátorok kifejtették? Tessék választani.
A magyar Alkotmánybíróság múltjáról, feladatáról és nemzetközi hírnevéről beszélt Sólyom László 2005 májusában. Független, erős, kérlelhetetlenül mércévé tette az alkotmányt – mondta.
Értelmetlen és alkalmazhatatlan a Fidesz Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvénymódosítási javaslata, a taláros testület ugyanis a módosítás elfogadása után továbbra is dönthet a költségvetési témákról szóló alkotmányossági panaszokról és adott esetben ezentúl is megsemmisítheti az e kérdésekről szóló törvényeket – vélik alkotmányjogászok. A szakértők szerint az Ab viszont várhatóan nem veszi fel a kesztyűt és önmérsékletet tanúsít, ezzel elkerüli a Fidesz javaslata nyomán esetleg kibontakozó mély konfliktust a kormánnyal.
Voltak előjelei annak, hogy a kormány inkább saját döntéseihez akarja igazítani a jogszabályokat, nem pedig fordítva, de az Alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálására tett fideszes javaslatnak ezek az "akciók" a nyomába sem értek.
A magyar demokratikus jogállam gyásznapja lesz 2010. október 26., ha Lázár János Fidesz-frakcióvezetőnek az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörét jelentősen csökkentő alkotmánymódosító javaslata megkapja a szükséges többséget az Országgyűlésben - írja Nagy Attila Tibor politikai elemző.
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság a kormánytisztviselők indoklás nélküli kirúgása ügyében.
Beindult a vállalati lobbi a telekommunikációs, energetikai és kiskereskedelmi cégek válságadója ellen, amely egyes szakértők szerint komoly gazdasági kockázatokat hordoz. Az érintett külföldi tulajdonú cégek akár jogi úton is megpróbálhatnak érvényt szerezni a sarc elleni kifogásaiknak.
Az InfoRádiónak nyilatkozó elemző szerint Lázár János javaslata egységet kovácsolhat különösen az MSZP-n belül. A Fidesz reakcióját túlzottnak tartja a Nézőpont Intézet munkatársa.
Szijjártó Péter szerint az emberek akaratával szembemenő döntés született kedden, amikor az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót.
A Fidesz korlátozná az Alkotmánybíróság jogköreit, miután a testület megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt. Lövétei István alkotmányjogász szerint ha nem tartjuk tiszteletben, akkor megszűnik a jogállam.
