A bukaresti kormány korábban gyorsított eljárással, úgymond felelősségvállalással, bizalmi kérdésnek beállítva terjesztette a parlament elé a közoktatás és a felsőoktatás törvénytervezetét magában foglaló jogszabálycsomagot. Előtte azonban a kabinet visszavonta a szenátus napirendjéről a törvénycsomagot. Ezt a visszavonást támadta meg az alkotmánybíróságon Mircea Geoana ellenzéki szociáldemokrata párti politikus, a szenátus elnöke.
Az alkotmánybíróság szerdai határozata kimondja: alaptörvénybe ütközik, hogy gyorsított eljárással terjesztette a kormány a parlament elé a jogszabályt. Ezáltal alkotmányos természetű jogi ellentét keletkezett a parlament és a kormány között - olvasható a taláros testület közleményében -, mivel a jogszabálytervezet szerepelt már a szenátus napirendjén, s a szenátus végső döntéshozói jogkörrel rendelkezik. Azért jogosult a szenátus eldönteni a tervezet végső változatát, mert korábban a képviselőház már szavazott a jogszabályról.
Emil Boc demokrata párti miniszterelnök kormánya számára azért is kínos a mostani alkotmánybírósági határozat, mert 2009-ben - amikor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) még nem volt tagja a kabinetnek - már felelősséget vállalt az oktatási törvénycsomagért (amelynek tartalma nem azonos a mostanival), és az alkotmányellenesnek találtatott. A szenátus elnöke az akkori alkotmánybírósági határozatra hivatkozva támadta meg a kormány újabb felelősségvállalási kísérletét.
Most elsősorban az RMDSZ ragaszkodott ahhoz, hogy a koalíció gyorsított eljárással terjessze a parlament elé a jogszabályt, amely számos kedvező előírást tartalmaz a nemzeti kisebbségek számára. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerdán, közvetlenül az alkotmánybíróság döntése után bejelentette: hétfőre összehívta a szövetség ügyvivő testületét, az állandó tanácsot, hogy megvitassák a kialakult helyzetet. Markó szerint nem volt olyan megalapozott ok, amely a felelősségvállalás alkotmányellenessége mellett szólt. Mint mondta, az RMDSZ számára komoly problémát jelent, hogy nem tudták kiiktatni a most érvényben lévő oktatási törvényből a magyar kisebbséget érintő diszkriminatív intézkedéseket.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ kiléphet-e a kormánykoalícióból, elmondta: nem hibáztatja a koalíciós partnert a kialakult helyzet miatt, de a mindenkori román kormányban való RMDSZ-jelenlét egyik feltétele, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak bővítése terén is történjen előrelépés. Az RMDSZ-en belül korábban többen is felvetették, hogy a szövetség lépjen ki a kormányból, miután a bukaresti kabinet kemény megszorító intézkedéseket foganatosított, egyebek között 25 százalékkal csökkentették a közalkalmazottak bérét.
