Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a 98 százalékos különadóval összefüggő törvényeket, így az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény, valamint az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosítását. A jogszabályok a Magyar Közlöny pénteki számában jelentek meg.
Az iraki parlament csütörtökön ismét államfővé választotta Dzsalal Talabanit, a kurd szövetség jelöltjét.
60 éves korában szívrohamban meghalt Nestor Kirchner, az argentin államfő férje, hivatali elődje. A politikust szeptemberben, idén már másodszor vitték kórházba szívpanaszokkal - meg is műtötték.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte távollétében egy madagaszkári bíróság Marc Ravalomanana volt államfőt.
A horvát kormány visszatér azokhoz a fényes időkhöz, amikor Josip Broz Tito jugoszláv elnök nyaranta magas rangú állami vendégeket fogadott Briorin. Manapság is sok európai csúcspolitikust látnak vendégül Tito egykori üdülőszigetén, köztük augusztus közepén Heinz Fischer osztrák elnököt.
A Köztársasági Őrezredtől a Terrorelhárítási Központhoz kerülhet szeptember 1-jétől a köztársasági elnök és a miniszterelnök állandó védelme - derül ki abból a kormányrendelet-tervezetből, amely a Belügyminisztérium (BM) honlapján olvasható.
Az Országgyűlés csütörtökön elfogadta a korábbi államfőket megillető juttatásokról szóló törvényt. A jogszabály rögzíti, hogy csak akkor kaphat lakást a volt köztársasági elnök, ha korábban más közjogi tisztség betöltésének jogcímén még nem szerzett lakáshasználati jogosultságot.
Schmitt Pált, a harmadik köztársaság negyedik elnökét augusztus 6-án iktatják be hivatalába ünnepélyes keretek között - nyilatkozta Kiss Norbert, a megválasztott államfő kommunikációs hivatalvezetője.
A volt köztársasági elnököt havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű juttatás illeti meg.
Az emberek közötti hídépítést, a pártokkal, illetve a politikusokkal szembeni bizalom helyreállítását, továbbá az országban élő külföldiek integrációjának előmozdítását tekinti legfőbb feladatának Christian Wulff, az új német államfő, aki pénteken délután tette le a hivatali esküt a parlamentben.
A rendszerváltás óta eltelt két évtized legújabb elnökválasztása csúnyán rácáfol arra a legendára, hogy csak Amerika ismeri azt az álmot, mely szerint bárkiből bármi lehet. Nálunk most éppen bárki lesz az államfő - vélekedik Seres László.
Az Országgyűlés ma várhatóan megválasztja Magyarország új, augusztus 6-án hivatalába lépő köztársasági elnökét.
Minden bizonnyal a kormányfő engedelmes híve lesz augusztustól a köztársasági elnök. Kár, nagy kár. Igaz, maga a poszt nem sok mozgásteret ad a mindenkori elnöknek, de az ország presztízsének csak használt volna, ha Sólyom László mandátumát még újabb öt évvel meghosszabbítják.
Képviselői mandátumigazolással kezdte munkáját hétfőn kora délután az Országgyűlés; ezt követően a törvényhozás új tagja, Daher Pierre, a Fidesz politikusa letette képviselői esküjét.
Ellenszavazat nélkül támogatta a Fidesz parlamenti frakciója Schmitt Pál jelenlegi házelnök köztársasági elnökké választását; így kedden a kormánypárti képviselők őt támogatják a szavazáson vagy szavazásokon - közölte a képviselőcsoport hétfői ülése után Lázár János.
Schmitt Pál olyan köztársasági elnök akar lenni, aki ha megjelenik egy eseményen, annak rangját emeli, aki az "emberek embere". Megválasztása esetén - mint mondta - nem lenne a kormány törvényalkotási lendületének gátja, sőt motorja lenne annak.
Horst Köhler német államfő az afganisztáni bevetésekkel kapcsolatos megjegyzéseit ért bírálatokra hivatkozva mondott le a Spiegel magazin online kiadása szerint.
Sólyom László köztársasági elnök átadta az új kormány minisztereinek a kinevezési okmányokat szombaton a Sándor-palotában.
Szombaton délelőtt dönt az MSZP elnöksége arról, állítson-e saját köztársaságielnök-jelöltet a párt – írta szombati számában a Népszava.
A magyar parlamentben új, „egyszerűbb” házszabályokat fogadtak el hatvan éve, amelyeket azonban nem mertek nyilvánosságra hozni. Közben hirtelen eltűnt az államfő, Szakasits Árpád. Az új házszabály segítségével a belügyminiszter, Kádár János 1950 májusában pár nap alatt megszavaztatta a tanácsrendszer bevezetését. Az új törvény szerint az 500 főnél kisebb lélekszámú településeken „rendszerint” közös községi tanácsokat kellett alakítani.
