Harminc évvel ezelőtt indult a pesthidegkúti Gyermekek Háza, amely nemrég gimnáziumi tagozattal bővült, és mint ilyen, az ország egyetlen állami fenntartású alternatív középiskolája. A személyközpontú intézmény működését röviden úgy lehet leírni, hogy az komolyan veszi: az iskola legyen általános.
Egyeztettek a köznevelési államtitkárral, aki ígéretet tett arra, hogy átírják a törvénymódosítás szövegét.
Az iskola betegít – vallotta, mondta, írta Vekerdy Tamás. Lehet olyan iskolát csinálni, ami, legalábbis kevésbé teszi ezt – vallotta, mondta, írta. És meg is mutatta.
A tanulásban valamiért elakadt diákoknak nyújt segítséget egy új kezdeményezés. Az Ezcool tanulásközpont nem iskola, nem magántanár, nem pszichológiai segítség, hanem mindez együtt: egyfajta ifjúsági coaching.
A gyerekeik nem érezték jól magukat az iskolában, és amúgy sem azt tanulták, amire húsz év múlva szükségük lesz, elkezdtek hát gondolkodni, mit tudnak tenni, hogy mindez megváltozzon. Utánaolvastak, szakértőket kérdeztek meg, és összehoztak szűk egy év alatt egy alternatív iskolát, a Fürkészt. Az alapítókkal, Berecz Zoltánnal és feleségével, Berecz Melindával beszélgettünk.
A világ minden részén oktatási reformok zajlanak, de ezek jó részét politikai és gazdasági érdekek vezérlik – állítja Ken Robinson. A nemzetközi hírű oktatási szakember új kötetében e helyett egy alulról jövő oktatási forradalomról ír, amely már sok helyen el is kezdődött. Szerinte először térképezzük fel a tanulók szükségleteit, és csak utolsósorban alkossunk tantervet. Állítja: megbukott az oktatás egységesítésének eszméje.
Bár a legtöbben érzik, hogy nem jó a magyar iskola, mégsem borul fel a rendszer, mert mindenki teszi a dolgát. És mivel ez nem egy atomreaktor, nem tud akkora katasztrófa lenni – mondja a hvg.hu-nak adott interjúban a nemrég a pécs-somogyi iskolától elköszönt Csovcsics Erika. A korábban 10 évig a Gandhi Gimnáziumot vezető pedagógus szerint együtt kell tanítani a roma gyerekeket a többségi gyerekekkel. Interjú.
A szülők látják a munkahelyükön, hogy milyen munkavállalói készségekre van szükség, az iskolában pedig azt, hogy mindezt az oktatás nem adja meg. Egy fővárosi iskolában a tanárok és szülők megmutatják, hogyan kell ezt csinálni: ez lett a Közbigyó, amelyhez nem kell se pénz, se tanterv, se tankerületi engedély, mégis működik.
A nyolcvanas években egy gyengülő, illegitim rendszerben tágította az iskolarendszer kereteit az AKG-val, ma egy nagy felhatalmazással működő, erős állam rosszallásával küzd olykor az alternatív iskola, de vezetője nem fél, mert minden törvényi változáshoz tudtak eddig alkalmazkodni. Az e heti HVG Portréjában Horn Györggyel beszélgettünk.
Az iskola a monolit állam része, és nem a civil társadalom intézménye, annak sokszínűségével, és ha igény van rá, belső demokratizmusával. De azon szülők számára, akik többet, mást szeretnének saját gyereküknek, még mindig vannak lehetőségeik.
A 60-as évektől próbálta szétfeszíteni az akkori egyenoktatás kereteit, majd 1988-ban megalakította az első alternatív iskolát, a most 30 éves Kincskeresőt. Úgy véli, a játék, a mozgás, a gondolkodni tanítás a legfontosabb az iskolában, és ezeket bármilyen rendszerben, bármilyen felügyelet mellett el lehet érni, ha a tanító rendelkezik belső szabadsággal. Winkler Mártával beszélgettünk, aki szerint az értelmetlen iskolai szabadság ugyanolyan káros, mint az értelmetlen előírások betartása.
Költözik a pesthidegkúti Gyermekek Háza, de ennél fontosabb, hogy az iskola új épületében gimnázium is indul. Az első olyan alternatív gimnázium az országban, amelynek fenntartója az állam. Nincs tandíj, van mentor és személyre szabott oktatás.
A 70-80-as évekre visszatekintő megoldást választott a magyar oktatáspolitika arra, hogy 21. századi elvárásoknak megfelelő iskolarendszert működtessen – mondta Pokorni Zoltán egy konferencián. Szerinte ez zsákutca, és a kötelezően előírt reformok egyébként sem működnek. Egy sikeres ország a tudásalapú társadalomra készíti fel a tanulókat.
A piros és fekete pontokra, jegyekre építő lehangoló értékelési rendszert váltotta fel egy különleges módszerrel az örkényi iskola tanítója: egyfajta pénzt vezetett be a mindennapos iskolai munkába. Aki jól tanul, segít, dolgozik, garast érdemel, aki rosszat tesz, verekszik, nem dolgozik, garast fizet. Murinai Angela nem gondolja, hogy ezzel anyagiasságra nevelné a diákjait, viszont a tavaly még kezelhetetlen, hátrányos helyzetű gyerekekkel teli osztály hihetetlenül megváltozott. Megszűntek a fegyelmezési problémák, a gyerekek szabadidejükben is feladatokat kérnek. A központi előírások, a kötelező osztályzatok viszont erősen az – egyébként számos személyközpontú pedagógiai elemmel megtámogatott – "garasos rendszer" ellen hatnak.
A 2010 után kialakított iskolarendszernek semmi köze nincs se a gyerekekhez, se az iskolához, a központosításnak egyetlen dologhoz van köze, hogy az irányítógomb a „legfontosabb íróasztalon” legyen – véli Vekerdy Tamás, aki szerint a 9 osztályos iskola is egyelőre csak ötletelés, konszenzus, hosszú előkészítés és mindenekelőtt sok pénz nélkül nem lehet bevezetni. Hogy jön az iskolákhoz Lenin gonosz mondata? Miért fontos, hogy merengjenek a bölcsészek a romkocsmákban? Hogy lehet egyszerre jó és borzalmas hír, hogy a magyar iskola növeli az egyenlőtlenségeket? Interjú.
