Miközben az ország egyik első személyközpontú pedagógiát képviselő iskolája, az óbudai Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) szeptembertől általános iskolát indít, egy másik „ős-alternatív” iskola, az eddig csak általános iskolaként működő pesthidegkúti Gyermekek Háza akár már a 2019/2020-as tanévtől megnyithatja gimnáziumi tagozatát.

Az állami fenntartású Klebelsberg Kunó Általános Iskola és Gimnázium részeként, alternatív programmal működő Gyermekek Házát (GYH) már többször bemutattuk olvasóinknak, legutóbb két éve, a program 25. születésnapján beszélgettünk el a pedagógiai vezetőjével. Lányi Marietta akkor úgy fogalmazott, hogy az az iskola alapelve, hogy az „legyen tényleg általános, nyújtson minden tanulónak elfogadó, biztonságos környezetet, biztosítsa az egyéni tanulási út lehetőségét, és neveljen szabadságra, kreativitásra, önállóságra, gondolkodásra”.

Amikor most a gimnáziumi terveiről kérdezzük, röviden csak azt mondja, az elveik ugyanezek, a középiskolában ugyanilyen szemlélettel, módszertannal szeretnék folytatni a pedagógiai munkát.

Szülői nyomás

A GYH-gimnázium indítására évek óta óriási igény mutatkozott (nem mellesleg az utóbbi években országosan is megugrott az alternatív iskolák népszerűsége – nem véletlen az AKG általános iskola indítása sem), ám most egy nagy löketet adott ennek az ügynek, hogy két éve szülői kezdeményezésre a második kerültben kérdőívvel mérték fel, mekkora igény van egy ilyen középiskolára. (Az eredmények természetesen azt mutatták, hogy nagyon szeretnének a szülők egy ilyet.)

A tankerület pedig felkarolta az ügyet. Mivel a kerületben működik a GYH – itthon és nemzetközi szinten is elismert – alternatív programja, adta magát, hogy ezt fejlesszék tovább gimnáziumi szintre. Az iskola nem magán- vagy alapítványi fenntartásban működött eddig sem, hanem az állami fenntartó keretében, szükség volt kormányzati támogatásra is.

Tervek, milliárdok

A Völgy utcában működött 1974-től a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete, de az irodaépület már tíz éve üresen áll, ezt az állam iskola céljára a tankerület rendelkezésére bocsátotta. Készült terv és költségvetés is az épület átalakítására. A tervezőcsapat ráadásul figyelembe vette a pedagógusok által javasoltakat, az iskola igényeit is (például, hogy a termek többfunkciósak legyenek, és alakítsanak ki kisebb-nagyobb közösségi tereket, stb.)

A kormány tavaly év végi döntésének értelmében megteremtődött a beruházás financiális háttere is: 3,6 milliárd forintot különített el e célra a kabinet – ezt pénteken Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be a helyszínen. Ha minden jól megy, a munkálatok 2019-re befejeződhetnek, és a 2019/2020-as tanévben már a Völgy utcába járhatnak a GYH-s diákok: mind az általános iskolások, mind a gimnazisták.

Besegít az AKG, a Waldorf, a Politechnikum – és a volt diákok

Az gimnázium indításának az épület mellett van egy másik feltétele is: az alternatív pedagógiai program kidolgozása és akkreditálása. Mint Lányi Marietta mondja, a tanterv kidolgozása folyamatban van, annak alapkoncepcióját már összeállították. Ebben egyrészt a saját, másrészt a már működő alternatív gimnáziumok – AKG, Waldorf, Belvárosi Tanoda, Politechnikum – tapasztalataira építettek. Sőt, azt tervezik, hogy összehívják a volt GYH-s diákokat, hogy mondják el, mitől jó szerintük egy gimnázium.

NGM

A koncepció tehát elkészült, a pedagógiai programot még e tanévben megírják ez alapján, így őszre meg is lehet az akkreditáció. Ha ez megvan és az építkezés is úgy áll, októberben meg tudják hirdetni a gimnáziumi osztály indulását a következő tanévre.

Az iskolai igazodik a gyerek igényeihez

„Hogy mi az az alternatív iskola, azt már 27 éve, az GYH indulásánál is nehezen tudtuk pontosan megfogalmazni. Most talán úgy foglalnám össze az elképzeléseinket, hogy valós válaszokat kívánunk keresni a 21. századi kihívásokra. Olyan középiskolát szeretnénk, ahol nem az érettségire való készülés határozza meg az iskolai létezés minden percét. Ahol személyközpontúan gondolkodnak. Ahol nem a gyerek igazodik az iskolai elvárásokhoz, hanem az iskola igazodik a gyerekek életkori sajátosságaihoz, egyéni lehetőségeihez, és ehhez igazítja a tanulási technikákat, de akár a tananyagot is. A világ egyre inkább azt várja az oktatástól, hogy onnan döntésképes, kritikai gondolkodással bíró, kreatív emberek kerüljenek ki, akik tudnak váltani, tudnak más szempontból nézni helyzeteket, tudnak együttműködni, és a kommunikációs-készségük is megfelelő.”

Ezek a kompetenciák egyébként megjelennek a Nemzeti alaptantervben, de az a tapasztalat, hogy nincs idő a fejlesztésükre, ugyanis a tartalmi szabályozásokat telezsúfolták tananyaggal. „Az elvárt készségek akkor fejlődnek, ha a diákok kooperatív munkában, páros munkában dolgozhatnak, ha használhatnak információhordozókat, ha nem kész ismereteket kapnak, ha ők maguk alkothatnak szabályokat. Ezek időigényes dolgok.”

Élményszerző ismeretszerzés

A GYH gimnázium tantervét úgy állítják össze, hogy abban megjelennek azok a tudományközi minimumok, amik a világban való tájékozódáshoz, az általános műveltséghez szükségesek, de emellett úgy, hogy az nagy teret biztosítson a felfedező, élményszerző ismeretszerzésre. „Ne felejtsük el, olyan korosztállyal dolgozunk, amelynek lételeme a vitatkozás, az érvelés. Ezt mi bátorítani szeretnénk.”

A GYH nagyon fontos jellemzője volt eddig is, hogy minden osztályba jár 2-3 sajátos nevelési igényű tanuló is. Ez az úgynevezett inkluzív jelleg a gimnáziumban sem változik. „El tudjuk fogadni, hogy minden diáknak vannak erősségei, gyengeségei, vannak, akiket támogatni kell valamiben, vannak, akiknek a tehetségét kell kibontakoztatni. És ez egy heterogén környezetben igenis megtehető: bizonyítja ezt a GYH 27 éves múltja. Az egyéni bánásmód marad, mi fogunk igazodni a gyerekek igényeihez.”

A tervek szerint a GYH gimnáziumban nem osztályfőnökök lesznek, hanem osztályomként több mentortanár, ezzel is biztosítva a személyes odafordulást a diákokhoz. Ja, és fél 9-kor kezdődik a tanítás, hiszen minden kutatás bizonyítja, hogy a kamaszok sokkal jobban teljesítenek, ha tovább alhatnak.

Lányi Marietta

Túry Gergely

"Ha visszagondolok a gimis éveimre, az jut eszembe, hogy végig sokat szorongtam"

A gimnázium ötéves lesz a nyelvi előkészítővel együtt. Az utóbbiban a nyelv és az informatika mellett – mivel nincs tantárgyi kötöttség – kialakítanak egy 21. század nevű tárgyat, „amiben művészetekkel, színházzal, kortárs írókkal néznénk körül a világban”. Az előkészítő évben nem engednék el a matematikát sem, szinten tartásra és egyéni hiányosságok pótlására használnák, illetve ezt az évet használnák közösségépítésre is, közös programokat szerveznek, nagyobb témahét projekteket.

„A 9-10. évfolyamon az összetartozó témakörök szerint tanítható tantárgyakat epochába rendeznénk. Többször megjelennének ilyen 10 órás blokkok. Az epochális egységek zárásaként, 2 havonta lesznek olyan témahetek, amikor félretesszük a tantárgyi kereteket, és egy-egy témát járnánk körbe. Lesz olyan része, amit mi ajánlunk, és lesz, amit a diákok. Már most is van egy ajánlatunk egy volt diákunktól: hogyan vásároljunk autót?”

A tervek szerint mind a négy évfolyamon végigfut majd a Művészetek, kommunikáció nevű komplex tantárgy, amelybe a magyar, az ének, a vizuális kultúra, a művészettörténet, az etika tartozik.

„Én, ha visszagondolok a gimis éveimre, az jut eszembe, hogy végig sokat szorongtam” – mondja Lányi Marietta. A GYH-ban ezt az időszakot egy nagy kalandnak fogják fel a „jó tanulni, érdekes a világ, azt tudja a fizika, a kémia, ezt tudja a többi tárgy” jegyében. Az epochális egységek pedig lehetőséget adnak arra, hogy elmélyüljenek egy-egy témakörben a diákok.

A diákok döntenek

A 11-12. évfolyam már kicsit más, hiszen a diákok nyakán az érettségi. „Eleve két szintre tervezünk az érettségitárgyakból, a diák dönti el, hogy melyik kötelező tantárgyból szeretne közép-, melyikből emelt szinten tanulni. Emelt szinten egész más a kimeneti követelmény, erre külön kidolgozzuk a tananyagot. Csoportbontásban fogunk dolgozni, és beindulnak a fakultációk is.

NGM

Aki nem akar például emelt szinten a természettudományos területekkel foglalkozni, annak egy komplex természettudományos tantárgya lesz, amiben benne vannak azok a tartalmak, amik az általános műveltség részei, és amik nem fértek bele az első két évfolyamba. Akik komolyabban akarnak foglakozni a fizikával, kémiával, azoknak magas heti óraszámban biztosítanak lehetőséget a tanulásra.

„Létfontosságúnak tartjuk a diákok digitális kompetenciáinak fejlesztését. Ezért szeretnénk, ha használnák az okostelefonjaikat, táblagépeiket az órákon is, ha épp szükséges. Ki szeretnénk használni, hogy ott van a zsebükben tengernyi információ, hogy a kütyük közös feladatvégzésekre is alkalmasak. És olyan helyzet is előfordulhat, amikor mi tanulunk a gyerekektől.”

NAT-osítva

Ahogy az alapozó program esetében, úgy a gimnáziumi esetében is illeszkednie kell a Nemzeti alaptantervhez az alternatív pedagógiai programnak, különben nem is kaphat akkreditációt. De, mint ott is, a középiskolánál is meg van arra a lehetőség, hogy a NAT tartalmát egészen más szellemiségben, időbeosztásban dolgozzák fel.

A GYH gimnázium indítását hivatalosan még be sem jelentették, de máris, csak a szóbeszéd alapján terjedő információk nyomán óriási az érdeklődés a program iránt. Az iskola azonban csak egy, körülbelül 30 fős osztállyal indul. Ebbe az alapozóprogram után az iskolában maradó diákok mellé lesz lehetőség kívülről is csatlakozni.

Nagyon fontos – és GYH ebben minden más alternatív középiskolától eltér –, hogy mivel állami fenntartású iskoláról van szó, nem lesz tandíj. Alapítványi hozzájárulás viszont lesz, ahogy az alapozó programban is van (ott havi 10 ezer forint). „A szülői kuratórium által vezetett alapítvány segítségét igénybe fogjuk venni olyan programok szervezéséhez, amiket az állam nem finanszíroz.”

NGM

Nagy kaland

Egy iskola sosincs kész – mondja Lányi Marietta. Folyamatosan változik a világ – digitális technika, felgyorsult élet, változó családszerkezet stb. –, így a 27 éve alatt folyamatosan változott a GYH is.

Most újabb fejlesztésbe vágnak bele. „Azt mondtuk magunknak, ha 27 éve bele mertünk vágni egy olyan dologba, amiről csak elképzelésünk volt, és még csak minta sem volt előttünk, akkor most, hogy már van saját tapasztalatunk, és vannak olyan iskolák, akiknek a szakmai munkáját megismerhetjük, ez egy izgalmas pedagógiai kaland lesz.”