Balla István
Balla István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A gyerekeik nem érezték jól magukat az iskolában, és amúgy sem azt tanulták, amire húsz év múlva szükségük lesz, elkezdtek hát gondolkodni, mit tudnak tenni, hogy mindez megváltozzon. Utánaolvastak, szakértőket kérdeztek meg, és összehoztak szűk egy év alatt egy alternatív iskolát, a Fürkészt. Az alapítókkal, Berecz Zoltánnal és feleségével, Berecz Melindával beszélgettünk.

Kissé hihetetlennek hangzott, amikor először hallottam, hogy három gyerek mérnök édesapja és gyógypedagógus édesanyja néhány hónap alatt a semmiből összehozta a Fürkész Innovatív Iskolát. Pedig most már tény: szeptembertől indul a II. kerületi IBS épületében.

©

Az alapítókat – nagyjából úgy, mint mondjuk Dániában vagy Németországban a kis iskolák létrehozóit – az motiválta, hogy nem voltak megelégedve szülőként azzal, amit az állami iskolákban tapasztaltak. Gyerekeik egy – elmondásuk szerint amúgy kifejezetten jó – állami iskolába jártak. Egy darabig rendben is volt minden, de aztán jöttek a jelek, hogy az egyik gyerek erre, a másik arra lóg ki az iskola által elvárt „középsodrásból”, ez természetesen különböző problémákhoz vezetett, elvesztették érdeklődésüket a világ és a tantárgyak iránt, nem szerettek iskolába járni.

Berecz Melinda és Berecz Zoltán
©

Melinda gyógypedagógusként is látja, hogy egyre több olyan gyerek van, akit nem tud befogadni az állami rendszer, „aki nem illik bele az iskola által elvárt – jól fésült, 45 percig mozdulatlanul ülő, figyelő, az utasításokat követő – diák képébe”. Biztosak voltak tehát benne, hogy sok olyan gyerek van, aki hozzájuk hasonlóan kilóg ebből a rendszerből, és elkezdtek gondolkodni, mit tudnának tenni. Az első ötlet az volt, hogy délutáni foglalkozásokon pótolják azt, amit az iskola nem ad meg, később nyári tábor indításán törték a fejüket.

„Végül rájöttünk, hogy ez egyik sem lesz jó, nem tüzet kell oltani, hanem megtalálni a probléma gyökerét” – mondja Zoltán. Szeptemberben kristályosodott ki bennük, hogy a megoldás egy iskola megalapítása.

„Mérnök vagyok, innovációval foglalkozom tizenöt éve. Mindig a megoldásokon gondolkodom. Leültem, és elolvastam a fellelhető összes tanulmányt arról, hogy mire van szüksége a jövő munkavállalóinak.

Arra jutottam, hogy nem is az oktatás minősége a fő baj, hanem az, hogy egyáltalán nem azt kapják a gyerekeink az iskolától, amire szükségük lesz 10-20 év múlva. Tudatosult bennem, hogy itt nincs kérdés, ezzel foglalkozni kell, mert nagy a baj.

Berecz Zoltán
©

Megkerestek néhány szakembert, alternatív iskolák igazgatóit, akik mind próbálták lebeszélni őket az iskolaalapításról, és nagyjából 2 százalék esélyét látták, hogy egy év múlva elindulhat az iskola. „A tapasztalt szakemberek erős ellenérvei ugyanakkor kiváltottak bennünk egy csakazértis-hatást, hogy megmutassuk, meg tudjuk csinálni.”

Tavaly ősszel és télen Zoltán napi több száz oldal pedagógiai szakirodalmat olvasott el, ez alatt – mint mondja – felszedett annyi tudást, ami alapján végül nekiült és leírt egy globális oktatási helyzetjelentést és az ebből következő pedagógiai programvázlatot. Akkor még nem tudta, mit fognak minderre építeni, de ebből indultak ki.

Ezekben a dokumentumokban azt fejtegeti, hogy miért is jutott oda az oktatási rendszer, ahol most tart, mi ezzel a probléma, és hogy lehet ebből kilépni. Úgy véli, az a fő baj – nem csak Magyarországon, mindenütt a világon –, hogy az iskola több száz éve nem változott. A világbirodalmak kialakulásakor, majd az ipari forradalomban is az volt a cél, hogy arra készítse fel az onnan kikerülőket: gondolkodás nélkül hajtsák végre az utasításokat.

©

Ez a korábban racionális elv ma is tartja magát, ám a világ soha nem látott mértékben gyorsulva változik,

már rég nem végrehajtókra, hanem rugalmasan, kreatívan gondolkodó emberekre van szükség.

A tanulmány egyébként elolvasható a Fürkész honlapján.

„A hagyományos oktatási rendszerhez képest mindent ellenkezőképp kell csinálni. A gyereknek nem padban kell ülni, hanem mozogniuk kell, úgy tudnak hatékonyan tanulni. A pedagógusnak nem készen és frontálisan kell továbbadni az információkat, hanem hagynia kell, hogy a gyerekek megszerezzék azokat maguknak, viszont azok rendszerezésében segíteni kell őket. És nem működik, hogy a gyerekek ugyanazt, ugyanakkor, ugyanolyan formában kapják meg: a személyiségüknek, készségeiknek, előzetes tudásuknak megfelelően kell adagolni nekik a tudást. És nem is tanítani kell őket, hanem hagyni őket tanulni, és ebben kell őket támogatni. Ahhoz, hogy legyen belső motivációjuk minderre, érdemes kiindulni a gyerekek kíváncsiságából, abból, hogy őket mi érdekli. És ha minden gyerek más, nem baj, akkor mindenkihez különbözőképp kell odafordulni.”

©

Berecz Zoltán hosszan és szenvedélyesen tudja fejtegetni, mire is van szükség egy a 21. századi kihívásokra felkészítő iskolának a digitália bevonásától az együttműködésre való nevelésen át a differenciálásig, kooperatív tanítási technikákig. Érdemes erről az iskola honlapján tájékozódni.

De mi most forduljunk vissza az iskolaalapításra, azaz: oké, megvan az erős szándék és az alapkoncepció, de hogy lesz ebből iskola? Például honnan lett épület?

Melinda és Zoltán azt gondolta, hogy gyorsan talál majd megfelelő iskolaépületet, hiszen van számos kihasználatlan és alkalmas épület a II., XII. kerületben. De kiderült, hogy vagy nem lehetett ezeket megszerezni, vagy nem volt mégsem alkalmas egyik sem. „Minden elhasalt, már azon gondolkodtunk, hogy – hasonlóan például a Budapest Schoolhoz – magántanulói státuszban, tanulócsoportos formában indulunk el. De Zoltán ragaszkodott az iskola formához.

Végül az IBS Hűvösvölgyi épületében találtak megfelelő helyiségeket az iskolához, amelyekben a nyári alapos átalakítás után elkezdődhet szeptemberben a reggel fél kilenctől délután háromig tartó tanítás. Három – maximum 20 fős – csoport indul a tervek szerint az első évben: egy első, egy összevont 2-3. osztály és egy 5. osztály. Később felmenő rendszerben kibővül majd az iskola nyolcosztályossá.

„Mindenki azzal riogatott bennünket, hogy nem fogunk találni jó pedagógusokat, úgyhogy jó előre elkezdtük a toborzást. Legalább 40 pedagógussal találkoztunk, beindítottunk egy pedagógus műhelyt. Volt, hogy ismerős pedagógusokat fűztünk meg, volt, hogy nálunk jelentkezett valaki, hogy a koncepció alapján ő itt akar dolgozni. Két korosztály bízik leginkább a gyerekekben, a pályakezdő (ahol kicsi a generációs különbség), és a 45-50 körüli korosztály, amelynek van már tapasztalata, még hisz a mai gyerekekben, és még mer váltani” – mondja Berecz Melinda, aki szerint a frissen induló iskolába néhány pedagógus kifejezetten azért mert átmenni, mert bíztak a mérnöki gondolkodású Zoltánban. A bérük ugyanis nem lesz sokkal jobb, mint közalkalmazottként, viszont a munka várhatóan sokkal több lesz. Hogy mégis érdemes váltani, annak az az oka, hogy itt alkotó értelmiségként dolgozhatnak. A Fürkész kilencfős tantestülettel és néhány óraadó pedagógussal indul.

Alsóban osztálytanító, felsőben a gyerekekkel szoros kapcsolatot ápoló osztályfőnök és természetesen a szükséges szaktanárok dolgoznak majd, de mindenütt besegítenek (és nem csak a sajátos nevelési igényű gyerekeknek) fejlesztő- és gyógypedagógusok is.

©

Az iskolában valós problémákból szeretnénk kiindulni. „A sulitól 4-5 percre van egy sportpálya, elég leharcolt állapotban. Próbálok egyezkedni az önkormányzattal, hogy úgy adják bérbe, ahogy van, és akkor a gyerekek maguk fedezhetik fel az állapotokat. Mit tudunk tenni, hogy rendbe tegyük? Ha kell, lelépjük, hány méter kerítés kell. Ha kell, felhívjuk a megfelelő szakembert. Ha kell, összerakunk egy költségvetést a felújításra. Ha kell, levelet fogalmazunk az önkormányzatnak. Sok mindent lehet ebből tanulni” – térünk vissza kicsit a pedagógiai elvekre.

Évek óta egyre nő a túljelentkezés az államitól eltérő tantervű iskolákba, a szülők, ha tehetik, menekítik onnan a gyerekeiket. Így a diákok toborzása viszonylag könnyen ment a Fürkésznek is. Indítottak Facebook-oldalt, weboldalt, szórólapoztak, és szájhagyomány útján is terjedt az új iskola híre. A Fürkészben – mint Melinda és Zoltán mondják – figyelniük kell arra, hogy jól működő közösséget alakítsanak ki. Néhány sajátos nevelési igényű gyereknél többet nem tudnak például felvenni a csoportokba, mert akkor felborulna az egyensúly.

„A jó iskolába jól működő osztály kell. Simán lehet, hogy ehhez például nagyon sokat hozzá tud tenni egy külföldről visszatérő, idegen nyelvet anyanyelvi szinten beszélő osztálytárs.” Ilyen szempontból fontos lenne, hogy az egyes osztályok minél színesebbek legyenek.

Az iskola magániskola, így tandíjat kell szedniük. Az alap a havi 139 ezer forint, de van kedvezményes, 99 ezer forintos hely is. Ha pedig ezekből feltöltenek 15-öt, akkor lehetőség van csoportonként két ösztöndíjas helyet is indítani szociális alapon, ennek díja 39 ezer forint.

Az iskola tanítási gyakorlata ugyan nagyon sokban el fog térni a hagyományos iskolai gyakorlattól, egyelőre nem tervezik, hogy saját tantervet fogadtassanak el az Emmivel. „Azt már nem mertük felvállalni, hogy írjunk egy alternatív kerettantervet, ehhez nincs tudásunk, és nem is tudom, honnan kaphatnánk ilyen hirtelen ehhez segítséget. De benne van a pakliban, hogy előbb-utóbb lesz ilyenünk” – mondja Zoltán. Egyelőre a Nemzeti alaptanterv és az az alapján kiadott kerettanterv szerint fog működni az iskola, de „olyan módszerekkel pakoljuk körbe ezeket, amitől jól fogunk tudni működni”.

Amikor ezzel kapcsolatos kételyemnek adok hangot (a központilag előírt egyentanterv és egyentankönyvek rendszere nem zárja-e ki a fentebb kifejtett személyre szabott, a gyerekek egyéni érdeklődésére alapozott oktatást), Melinda és Zoltán kifejti, hogy szerintük sok tévhit van ezzel kapcsolatban.

©

„Nincs leírva a NAT-ban, hogy ezt és ezt ekkor meg ekkor kell letanítani. Sehol nincs leírva, hogy az elsős tanuló karácsonyra írjon. De az igen, hogy a pedagógus alkalmazhat projektmódszert, témaheteket, kooperatív technikákat” – mondják. Azt elismerik, hogy a NAT által leírt kereteket a végletekig ki kell feszíteniük, de „ha azon belül garázdálkodunk, véghez lehet vinni, amit elképzeltünk”.

Zoltán azt mondja, ő nem úgy olvassa a törvényt, hogy mit nem szabad, hanem azt keresi, hogy az a jogszabály mit javasol.

A törvény azt mondja, hogy a diáknak joga van a jó minőségű oktatáshoz. Akkor kapja meg! Joga van ahhoz, hogy differenciáltan kezeljük. Akkor tegyük! Miért ne lehetne megoldani, hogy a gyerek akkor írja meg a matekdolgozatot, amikor már felkészült rá? A tanár pedagógiai szabadságát is a törvény mondja ki. Joga van könyvet választani, joga van nem tankönyvből tanítani. Nem minden baj abból fakad, hogy a törvényhozás elcseszte a jogszabályokat, csomó mindent nem lehet rákenni a törvényre.

Amikor továbbra is szkeptikus kérdéseket teszek fel az alternatív oktatás és a hatályos központi tartalmi szabályozások összeférhetőségéről, abban egyezünk meg, hogy akkor nevezzük a Fürkészt hibrid iskolának, ami állami szabályozási környezetben működik majd alternatív pedagógiai intézményként.

 

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Károly nem csak taxizott, lopni is szeretett

Károly nem csak taxizott, lopni is szeretett

Nyolcezer kiló emberi ürülék van a Mount Everesten

Nyolcezer kiló emberi ürülék van a Mount Everesten

Tanárok vallottak a hiányosságaikról

Tanárok vallottak a hiányosságaikról

Nem tesz jót a bőrnek az óceánban fürdőzés

Nem tesz jót a bőrnek az óceánban fürdőzés

Kimászott a milánói kokainkirály a börtön tetején lévő lyukon

Kimászott a milánói kokainkirály a börtön tetején lévő lyukon

Újabb gyomrost adnának a Huaweinek, de ez már az amerikai jogászoknak sem tetszik

Újabb gyomrost adnának a Huaweinek, de ez már az amerikai jogászoknak sem tetszik