Irán kész lehetővé tenni a japán érdekeltségű hajók áthaladását a globális olajszállítás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoroson, és tárgyalásokat folytat Tokióval a kérdésről - jelentette a Kyodo hírügynökség Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterre hivatkozva.
A közel-keleti háború az építőanyag-gyártást is megviseli. A kormányzati sanyargatáspolitika miatt leépült a hazai gyártás, a megugró energiaárak pedig költségesebbé teszik az importot. Az év elején remélthez képest akár két-háromszoros is lehet a drágulás.
Az Egyesült Államok 30 napos, ideiglenes mentességet adott az iráni eredetű, tengeren szállított kőolaj és kőolajtermékek értékesítésére és leszállítására, hogy enyhítse a globális ellátási zavarok és az árrobbanás hatásait – közölte az amerikai pénzügyminisztérium.
Modzstaba Khamenei szerint az iráni erők „szédületes ütést mértek az ellenségre”, bár az nem világos, hogy ezt a kijelentését mire alapozta.
A sziget stratégiai fontosságú, mert ott dolgozzák fel az exportra szánt iráni nyersolaj 90 százalékát.
Fél év múlva találkozhatunk a magasabb árakkal a boltokban.
Irán három héttel ezelőtt zárta le a Hormuzi-szorost, azóta 3200 hajó vesztegel a Perzsa-öbölben.
A gáz- és olajlétesítmények elleni támadásokkal újabb, veszélyes szakaszka ért az iráni háború, elhúzódó válságot vetítve előre a globális energiaellátásban. Donald Trump amerikai elnök már parta szállást fontolgat, de ezzel Irán kezére játszana, amelynek stratégiája a fokozatos eszkaláció és a konfliktus elnyújtása.
Az izraeli hadsereg légitámadásának következtében halt meg Ali Mohammad Naini.
A USS Boxer kétéltű rohamhajót és az azon szállított tengerészgyalogosokat is bevetheti Trump az Irán elleni háborúban.
Az egyszerűsített engedély légvédelmi és tengeri aknamentesítő eszközökre terjed ki.
Az Egyesült Államok elnöke azt is kijelentette, nem osztaná meg, ha az ellenkezője lenne igaz.
„Nem mennek, jönnek” - állítja a fideszes politikus az iráni háborús térségben szolgáló magyar katonákról.
Több ezer tengerészgyalogos közelít a Közel-Kelet felé, nagy az esély arra, hogy a Hormuzi-szoros szigetein fognak partra szállni, de szárazföldi akciót indíthatnak az iráni olajkivitel központja ellen is.
A Kreml úgy értékeli, hogy az Egyesült Államok most az iráni háborúval van elfoglalva.
A védelmi miniszter úgy véli, az Egyesült Államok „döntő győzelmet fog aratni” Iránban.
A gázmezőket támadják a Közel-Keleten.
Immár a hordónkénti 200 dolláros olajár sem abszurd előrejelzés. A magyar kormány a tartalékok felélésével biztosítja az ársapkás üzemanyagot a választásokig.
Trump szerint az USA nem tudott arról, hogy Izrael a gázmezőt készül támadni, de ha Irán újra Katart veszi célba, az amerikai válaszcsapás nem lesz olyan visszafogott, mint amilyen az izraeli volt.
Az elmúlt napokban a kőolaj világpiaci ára közel 40 százalékkal emelkedett, a földgáz ára mintegy 50 százalékos ugrást mutatott. A magyar kormány március 9-én döntött az üzemanyagok központi szabályozásáról, miután az elmúlt időszakban kilőttek az árak a hazai kutaknál is. Azt talán mindenki előtt világos, hogy a drágulás oka az Iráni háború, és egyre többet lehet hallani egy tengerszorosról a Perzsa-öböl környékén, ez a Hormuzi-szoros. De mi történik ezen a tengerszakaszon pontosan, és hogyan gyűrűznek be hozzánk az ottani események, amik miatt már az éppen csak lecsökkent hazai infláció is újra veszélyt jelenthet a magyarok számára. A Közös költség, a HVG gazdasági podcastje ezúttal a Hormuzi-szoros magyar vonatkozásaival foglalkozik.
