#antiszemitizmus


Holokausztkurzus: lehet-e hasznos, ami kötelező?

Megosztja a közvéleményt, a diákságot és a történészeket is a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen bevezetni kívánt kötelező holokauszt-tantárgy. Karsai László történész például nem érti, miért kellett a tanterv fejlesztéséhez izraeli kutatókat felkérni, és nivótlannak tartja a szakirodalom-listát is. Bár a témában a Jobbik szólalt meg leghangosabban a pártok közül, reakciói leginkább tudathasadásról árulkodnak.


A Jobbik alelnökéből ortodox zsidóvá fejlődő Szegedi Csanádról ír a BBC

"Pufók arcú, kicsi, de intelligens szeműnek" írta le a zsidó származására három éve rádöbbenő, és pártját otthagyó egykori Jobbik-alelnököt a BBC tudósítója, aki elkísérte Szegedi Csanádot az egyik rendkívüli osztályfőnöki órájára, ahol a diákoknak saját történetét meséli el. Szegedi szerint Magyarországon jó zsidónak lenni, a magyar nacionalizmus paradoxona pedig az, hogy büszkék vagyunk saját eredményeinkre, de a másikét nem vesszük észre.



Csökkent az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián felmérése szerint csökkent Magyarországon az antiszemitizmus, 2013-ban 38 százalék volt legalább mérsékelten antiszemita, 2014-ben 31 százalék. Kiderült, hogy az iskolai végzettség, vagy a jövedelmi helyzet nem befolyásolja az antiszemitizmust, viszont a Jobbik-szavazók kétharmada antiszemita.








Magyar akció is bekerült az év tíz legdurvább zsidózása közé

Az érpataki polgármester augusztusi bábuakasztása felkerült a Simon Wiesenthal Központ tizes listájára. A performanszt annak idején elítélte a Külgazdasági és Külügyminisztérium, és a rendőrség is nyomozni kezdett. Az antiszemita akcióról szóló videót azóta hatóságilag eltüntették a YouTube-ról. A Wiesenthal Központ listáját egyébként az a belga orvos vezeti, aki egy 90 éves zsidó nőtől megtagadta az orvosi ellátást, és inkább Gázába küldte volna, hogy megszabaduljon a fájdalmaitól.


Itt a jelentés: aggódik Magyarország miatt az Európa Tanács

Júliusban járt Budapesten az Európa Tanács emberi jogi biztosa, vizsgálatának jelentését pedig ma hozták nyilvánosságra Strasbourgban. Nils Muiznieks szerint egyre több fenyegetés éri a sajtó sokszínűségét, a reklámadó pedig tovább korlátozza a sajtószabadságot Magyarországon. A biztos továbbra is aggasztónak látja az antiszemitizmust és a cigányellenességet az országban.




Halál várt rájuk, de nem engedték őket vissza

A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.


"Antiszemita" opera ellen tüntettek a New York-i Metropolitan előtt

A The Death of Klinghoffer című opera az Achille Lauro-ügyet idézi fel. Az olasz luxushajót 1985-ben térítették el a Palesztin Felszabadítási Front tagjai, akik a fedélzeten megöltek egy mozgássérült zsidó amerikai túszt, Leon Klinghoffert. A zenés műben a palesztinok, az izraeliek, az áldozatok és a terroristák is megszólalnak.




Felmérés: A Jobbik-szavazók tartják leginkább igazolhatónak az erőszakot

A magyar lakosság jelentős része helyénvalónak tartja az erőszakot politikai célok elérése érdekében. A társadalom csaknem egyharmada pedig igazolhatónak tartja az erőszakot a cigányokkal szemben – derült ki a Political Capital felméréséből. A városiak, a férfiak és a 30 év alattiak nagyobb arányban tartják elfogadhatónak az erőszakot.