szerző:
Dercsényi Dávid - Kálmán Attila
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Megosztja a közvéleményt, a diákságot és a történészeket is a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen bevezetni kívánt kötelező holokauszt-tantárgy. Karsai László történész például nem érti, miért kellett a tanterv fejlesztéséhez izraeli kutatókat felkérni, és nivótlannak tartja a szakirodalom-listát is. Bár a témában a Jobbik szólalt meg leghangosabban a pártok közül, reakciói leginkább tudathasadásról árulkodnak.

Szeptembertől két új kötelező közismereti tantárgy indul a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen: a Bevezetés a katolikus hit rendszerébe nem keltett feltűnést, viszont A holokauszt és emlékezete című kurzus miatt több helyről is támadták az intézményt.

Szuromi Szabolcs rektor az egyetem közleményében a II. vatikáni zsinat Nostra Aetate nyilatkozatára hivatkozik, amely kinyilvánította a zsidó-keresztény testvériséget, illetve elnézést kér az egyháznak a holokausztban játszott szerepéért. A nyilatkozat megszületésének 50. évfordulójára az egyetem konferenciát rendezett, ahol a meghívott magyarországi izraeli nagykövet, Ilian Mor is beszédet mondott, s hangsúlyozta: „új kezdeményezések szükségesek, hogy az antiszemitizmus elfogadhatatlanságáról világos kép alakuljon ki az újabb generációkban”. Ennek hatására döntött úgy Szuromi, hogy az izraeli nagykövetséggel egyeztetve létrehoz egy egyetemi szinten kötelező kurzust a témában, amelynek teljesítése nélkül nem kaphat diplomát egyetlen hallgató sem. A program kidolgozója a University of Tel Aviv két oktatója, Dina Porat és Raphael Vago.

Sok a szakmai kritika

A kiszámítható politikai ellenszél mellett szakmailag vita is elindult a kurzusról. Karsai László történész már azt sem érti, miért kellett ehhez az alapozó tantárgyhoz izraeli kutatókat felkérni. Ugyanis több magyarországi szellemi műhelyben is kiterjedt kutatás folyik a témában, maga Karsai és a munkatársai is immár 22 éve tanulmányozza a holokausztot.

Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora és Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tartott sajtótájékoztatón
©

Ő amúgy a tantárgyleírás alapján tartalmilag egy szegmenssel kapcsolatban adott hangot értetlenségének: a Kelet- és Közép-Európa a kommunista időszak idején (1945-1989) blokk jelenlétét nem teljesen érti a holokauszt előzményeit és lezajlását taglaló tematikában. A tantárgyleírásban szintén szereplő A megszállás utáni Magyarország és vezetőinek bevonása a „végső megoldás”-ba: elszigetelés, vagyonelkobzás, gettósítás, deportációk (Auschwitz) 1944. március és 1945. május között megfogalmazásban pedig a bevonás szóval polemizált a kutató, mert a magyar állam részvétele szerinte ennél kezdeményezőbb volt, és a Sztójay-kormány „bevonás” nélkül is lelkesen segédkezett.

A tantárgyleírásban megadott szakirodalomról Karsainak sommás véleménye van: „Nem szakirodalom.” Hiába van rengeteg olyan tudományos mű, amelyet kötelezővé tehettek volna, a listában mégsem ilyenek szerepelnek. Két Braham-könyv mellett Hosszú György azon műve szerepel a listán, amely alapvetően végzős gimnáziumi diákoknak íródott, illetve Napolitano Budapest igazai című könyve, amely szerinte pontatlan, nívótlan, „recenzióra érdemtelen”.

Kérdésünkre, hogy a roma holokausztról vajon miért nincs szó a leírásban, Karsai azt válaszolta, hogy ez az izraeli holokausztfelfogást tükrözi, holott a nácik maguk egységében kezelték a fajnemesítés témáját. Majd kifejtette véleményét, amely szerint ez az izraeli felfogás tükröződött a 2005-ben a jeruzsálemi Yad Vasem Intézetben nyílt kiállításban is, ahol szintén nem emlékeztek meg sem a meleg, sem az elmebeteg áldozatokról, és a szláv népek vesztesége vagy a 2,5-3 millió koncentrációs táborban elpusztított szovjet katona megjelenítése is elmaradt. „Kár, hogy erre sem ügyeltek a Pázmányon” - mondta Karsai. Az egyetem viszont azt a tájékoztatást adta, hogy a roma holokauszt is a tananyag részét képezi majd.

„Megbuktam holokausztból”

Karsai a tantárgy kötelezővé tételével sem ért egyet, szerinte ez mindig elutasítást és visszatetszést szül, szabadon választható tantárgynak kellene lennie. „Ha a gyerekeim a Pázmányra járnának, és dönthetnének a tantárgy felvételéről, azt tanácsolnám nekik, ne vegyék fel” – vont mérleget Karsai. A tantárgy indítását mindazonáltal „érdekes kísérletnek” nevezte, amely vitát generál. Főleg egy olyan országban, ahol még mindig kényes témának számít a holokausztban történt magyar részvétel.

A Pázmány diákjai közül is többen értetlenkedtek, néhányan pedig ízléstelenül "szellemeskedni" próbáltak a témával az egyetem Facebook-oldalán. (Olyan kommenteket lehetett olvasni, mint például „Megbuktam holokausztból! :D”, egy másik diák pedig azt a kérdést pedzegette, hogy ha megtagadják a tárgyból az aláírást, akkor az „holokauszttagadás-e?”.) Sokak szerint viszont az ilyen típusú hozzászólások már önmagukban alátámasztják, hogy a tantárgy bevezetése szükséges.

A kérdéssel kapcsolatban a parlamenti pártok közül a gyakran antiszemitizmussal összefüggésbe hozott Jobbik volt a leghangosabb. Farkas Gergely jobbikos országgyűlési képviselő, a párt ifjúsági tagozatának elnöke úgy nyilatkozott az Alfahír portálnak (amely a jobbikos pártalapítványtól 2014 óta 61,5 millió forintot kapott, így a párt házi médiájának tekinthető), hogy „a Jobbik kontraproduktívnak, szakmailag elhibázottnak és veszélyes precedensnek tartja a kötelező holokausztkurzus bevezetését a felsőoktatásban”.

Magyar rabok Auschwitzban
©

Farkas a holokausztot „önkényesen választott, tragikus történelmi eseménynek” nevezte, amelynek „emlékezetpolitikai helyének vizsgálata csekély jelentőséggel bír a jövő értelmiségének kérdésében”. A képviselő azt is felhozta, hogy az évente esedékes két holokauszt-emléknap okán egy gimnazista már így is „nyolc teljes napot holokauszt-tanulással tölt”.

Zsidózni is, meg nem is

A holokauszt relativizálása, amely a náci népirtást más tragédiákkal egy platformra hozza, nemcsak Farkas, hanem a Jobbik, illetve a párt szimpatizánsainak megnyilatkozásában is gyakori. Egyrészt azt állítják, hogy a holokauszt jelentőségét "eltúlozzák", másfelől Trianon, a délvidéki mészárlás, és más „magyar” események "alulreprezentálását" hozzák fel.

A Jobbik, illetve a párthoz kötődőek ezért gyakran kapják meg az antiszemita, a nyilas, vagy a náci jelzőt, amelyeket a pártvezetés határozottan elutasít. A néppárti útra lépett pártnak ráadásul egyre kellemetlenebbek az olyan ügyek, mint a Duna-parti cipőkbe köpő Kulcsár Gergelyé, vagy a Saul fia állami támogatása kapcsán „holokausztiparról” beszélő Novák Elődé. Vona Gábor pártelnök ezeket úgy igyekszik lesöpörni, hogy ezek régen történtek, hibázni pedig bárki hibázhat, de mint tudjuk, ő „lenyesi a vadhajtásokat”.

„Aki náci romantikára vágyik, az eltévesztette a házszámot” - mondta a pártelnök a párt hétvégi kongresszusán, ahol új stratégiát választott a Jobbik–zsidóság-viszony rendezésére. A jobbikosok eddig gyakran azzal hárítottak, hogy a zsidósággal kapcsolatos kérdések irrelevánsak, sokkal fajsúlyosabb dolgokról is kérdezhetnék őket. Vona viszont arról beszélt, hogy ő „elhagyta a lövészárkot”, azaz szerinte meghaladta a „magyar keresztény értelmiség” és a „zsidó származású értelmiség” reflexekre épülő állóháborúját.

Vona elismerte, hogy ezért nemcsak „szemből”, hanem sajátjai is támadják és „árulónak” gondolják, ám mindenkit igyekezett "megnyugtatni", hogy a Jobbik nem veszítette el gyökereit. Azt már homályban hagyta, hogy ez a zsidóságra nézve mit jelent. A közvélemény-kutatások szerint a párt szimpatizánsai közül sokan viseltetnek ellenérzésekkel a zsidósággal szemben, tehát Vona azt jól érzi, hogy némileg magasabb az antiszemita érzelmeket táplálók aránya a jobbikosok között, mint más pártoknál. Pörzse Sándor az N1TV e heti Vona7 műsorában úgy fogalmazott a pázmányos holokausztkurzusról, hogy az „az összes összeesküvés-elméletet támogatja, amit Jobbik közeli emberek szoktak hangoztatni”.

Vona Gábor hétvégi beszéde közben
©

Maga a pártelnök taktikus hangsúlyeltolásokkal igyekszik kedveskedni a kérdésben radikálisabb szimpatizánsoknak, és a néppárti Jobbik célcsoportjának is. A párt kommunikációjában például rendre keveredik Izrael palesztinpolitikája és a holokauszt, mintha előbbi befolyásolná utóbbi megítélését; ezen az alapon állítják, hogy ők nem antiszemiták, hanem anticionisták.

Vona hétvégi beszédében arról is szólt, hogy rossz gyakorlat „kollektív ítélettel kollektív ítéletre reagálni”, elismerve szőrmentén, hogy ez új gondolat a párton belül. Majd arról beszélt, hogy nem lehet a magyarok fejét „a holokauszttal, mint bunkósbottal verni”, és egy nemzetben kollektíven bűntudatot táplálni. Arra, hogy magyarok holokausztban való részvételének elismerése miért jelentené a kollektív bűnösséget, nem tért ki a pártelnök. Azt fejtegette azonban, hogy érti, a zsidóságnak „fáj a holokauszt”, de szerinte nem erre kellene alapozni a magyar-izraeli kapcsolatot. Aztán azt ecsetelte, hogy még mindig ezt, vagyis a holokausztot emlegetik, noha ez már a régmúlt. Hogy miként hangzik ez egy olyan párt elnökétől, amely amely identitásában fontos szerepet tölt be egy még régebbi tragédia, a trianoni békeszerződés, az megint már kérdés.

(A Jobbiknak amúgy eljuttattunk tíz kérdést, amelyek megválaszolásával végleg tisztázhatnák a párt viszonyát a zsidósággal, azonban időt kértek. Mint jelezték, „szokatlanul sok a kérdés”. Amint a válaszok megérkeznek, azokról külön cikkben számolunk be.)

Az egyetemisták kedvence a Jobbik

2013-ban az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport közölte eredményeit az egyetemisták pártpreferenciáiról. Ennek alapján a fiatalok között a Jobbik volt a legnépszerűbb párt 17,3%-kal, majd a Fidesz következett 16%-kal, és a harmadik az akkor még létező Együtt-PM volt 13,7%-kal. A diákok 35%-a szinte biztosan vagy valószínűleg élne tartósan külföldön, és 28%-uk szerint mindegy, hogy diktatúra vagy demokrácia van, 33%-uk szerint pedig olyan rossz a helyzet, hogy a diktatúra jobb lenne, mint a demokrácia. A vizsgálatban 2214 diák vett részt, 1737-en online válaszoltak a kérdésekre.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Skorpiócsípés: teszten a legkülönlegesebb kis Abarth Fiat

Skorpiócsípés: teszten a legkülönlegesebb kis Abarth Fiat

Kitüntették Beer Miklós váci megyéspüspököt

Kitüntették Beer Miklós váci megyéspüspököt

Ez történt: kiadták Stephen Hawking utolsó üzenetét – Istenről is szól

Ez történt: kiadták Stephen Hawking utolsó üzenetét – Istenről is szól

Hadházy nem akarja, hogy az LMP-ből Vágó Gábor szólaljon fel az október 23-i tüntetésen

Hadházy nem akarja, hogy az LMP-ből Vágó Gábor szólaljon fel az október 23-i tüntetésen

Az EU-s pénzek jelentős részét ellopják itthon - így véli a többség

Az EU-s pénzek jelentős részét ellopják itthon - így véli a többség

Nemcsak Ferrariból lehet limitált széria, Daciából is - mutatjuk

Nemcsak Ferrariból lehet limitált széria, Daciából is - mutatjuk