Megosztja a közvéleményt, a diákságot és a történészeket is a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen bevezetni kívánt kötelező holokauszt-tantárgy. Karsai László történész például nem érti, miért kellett a tanterv fejlesztéséhez izraeli kutatókat felkérni, és nivótlannak tartja a szakirodalom-listát is. Bár a témában a Jobbik szólalt meg leghangosabban a pártok közül, reakciói leginkább tudathasadásról árulkodnak.
"Pufók arcú, kicsi, de intelligens szeműnek" írta le a zsidó származására három éve rádöbbenő, és pártját otthagyó egykori Jobbik-alelnököt a BBC tudósítója, aki elkísérte Szegedi Csanádot az egyik rendkívüli osztályfőnöki órájára, ahol a diákoknak saját történetét meséli el. Szegedi szerint Magyarországon jó zsidónak lenni, a magyar nacionalizmus paradoxona pedig az, hogy büszkék vagyunk saját eredményeinkre, de a másikét nem vesszük észre.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megdöbbentőnek és felháborítónak tartja, hogy ismeretlenek megrongálták a holokauszt-túlélőkről szóló fotókiállítást Budapesten, húsvét vasárnapján.
A Medián felmérése szerint csökkent Magyarországon az antiszemitizmus, 2013-ban 38 százalék volt legalább mérsékelten antiszemita, 2014-ben 31 százalék. Kiderült, hogy az iskolai végzettség, vagy a jövedelmi helyzet nem befolyásolja az antiszemitizmust, viszont a Jobbik-szavazók kétharmada antiszemita.
Betiltotta az antiszemitizmussal vádolt humorista, Dieudonné M'bala M'bala legutóbbi műsoráról készült DVD forgalmazását szerdán a párizsi legfelsőbb bíróság.
Együtt pálinkázhat a rabbi, a cigányozó jobbikos és a zsidózó jobbikos, már ha összejön a Köves Slomó által felajánlott találkozó.
Azoknak, akik tiszteletben tartják az alapvető erkölcsi értékeket és az emberi szabadságot, össze kell fogniuk, hogy legyőzzék az antiszemitizmust – fogalmazott Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából írt üzenetében.
A brit zsidóság jelentős része félelemben él az antiszemita erőszak fellángolása miatt, ezért a brit kormánynak meg kell kétszereznie az antiszemitizmus kiirtására tett erőfeszítéseit - mondta vasárnap a brit belügyminiszter.
A német kancellár vélhetően úgy akarta befejezni a Bundestagban elmondott gondolatmenetét, hogy az antiszemitizmus elleni fellépés állami és polgári kötelesség, ám nem így sikerült.
A korábban antiszimitizmus miatt is elítélt humoristát, Dieudonné M'bala M'balát szerda reggel letartóztatták a terrorizmus dicsőítésének vádjával.
Az érpataki polgármester augusztusi bábuakasztása felkerült a Simon Wiesenthal Központ tizes listájára. A performanszt annak idején elítélte a Külgazdasági és Külügyminisztérium, és a rendőrség is nyomozni kezdett. Az antiszemita akcióról szóló videót azóta hatóságilag eltüntették a YouTube-ról. A Wiesenthal Központ listáját egyébként az a belga orvos vezeti, aki egy 90 éves zsidó nőtől megtagadta az orvosi ellátást, és inkább Gázába küldte volna, hogy megszabaduljon a fájdalmaitól.
Júliusban járt Budapesten az Európa Tanács emberi jogi biztosa, vizsgálatának jelentését pedig ma hozták nyilvánosságra Strasbourgban. Nils Muiznieks szerint egyre több fenyegetés éri a sajtó sokszínűségét, a reklámadó pedig tovább korlátozza a sajtószabadságot Magyarországon. A biztos továbbra is aggasztónak látja az antiszemitizmust és a cigányellenességet az országban.
Boross Péter volt miniszterelnö a Veritas Történetkutató Intézet konferenciáján arról beszélt, hogy a Horthy-korszakról túl egyoldalú képet festettek, mert bár végül deportálták a zsidó szomszédait, ő nem tapasztalt antiszemitizmust a korszakban a zsidótörvények ellenére sem.
Vállalhatatlan írások árnyalják a Kosztolányi-képet egy kutató szerint.
A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.
A The Death of Klinghoffer című opera az Achille Lauro-ügyet idézi fel. Az olasz luxushajót 1985-ben térítették el a Palesztin Felszabadítási Front tagjai, akik a fedélzeten megöltek egy mozgássérült zsidó amerikai túszt, Leon Klinghoffert. A zenés műben a palesztinok, az izraeliek, az áldozatok és a terroristák is megszólalnak.
Kertész Imrét elismeri a magyar állam, és ez normális. Körülötte semmi sem normális (persze ez is normális).
Hírünk a nagyvilágban: Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester juttatta Magyarországot a külföldi híroldalakra az izraeli közméltóságok stilizált felakasztásával. Az érpataki "demonstrációt" gyomorforgatónak, illetve középkori stílusú hecckivégzésnek nevezték a külföldi lapok.
A magyar lakosság jelentős része helyénvalónak tartja az erőszakot politikai célok elérése érdekében. A társadalom csaknem egyharmada pedig igazolhatónak tartja az erőszakot a cigányokkal szemben – derült ki a Political Capital felméréséből. A városiak, a férfiak és a 30 év alattiak nagyobb arányban tartják elfogadhatónak az erőszakot.
Több Molotov-koktélt dobtak kedden egy zsinagógára a németországi Wuppertalban.